Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.51
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A 2020. július 10-én közreadott képen látogatók nézik az isztambuli Hagia Sophia bizánci építésű hajdani ortodox bazilika belső terét június 25-én. A török államtanács július 10-én dönt arról, hogy semmissé nyilvánítja-e azt az 1934-es határozatot, amely elrendelte, hogy a bazilika múzeumként működjön. Ez lehetővé tenné, hogy újra mecsetté alakítsák a jelenleg is múzeumként üzemelő Hagia Sophiát.
Nyitókép: Emrah Gürel

Komoly sarcot róttak ki a külföldiekre Isztambulban

Hétfőtől a külföldi turisták csak belépődíj ellenében léphetnek be az isztambuli Hagia Sophia nagymecsetbe.

A 2020-ban mecsetté nyilvánított pompás épület bejáratánál ezentúl külön sorba kell állniuk a külföldi látogatóknak, illetve azoknak, akik imádkozni mennek. A török kulturális és idegenforgalmi minisztérium közlése szerint

a belépődíj 25 euró.

A belépődíjat minden előzetes hírverés nélkül, váratlanul vezették be hétfőn. Az AFP úgy tudja, hogy a külföldi állampolgárságú muszlim zarándokok is kötelesek belépődíjat fizetni.

A Hagia Sophia eredetileg bizánci építésű ortodox bazilika volt, majd Konstantinápoly oszmán kézre kerülése után mecsetként használták 1934-ig. Azt követően - a Török Köztársaság alapítójának, Musztafa Kemal Atatürknek az utasítására - múzeummá alakították, 2020 nyarán pedig Recep Tayyip Erdogan török elnök elrendelte az épület nagymecsetté nyilvánítását.

Az utóbbi években a turisták a muszlim hívekkel együtt léphettek be a mecset belső terébe. Míg a hívek továbbra is a korábbi bejáratokat használhatják, a látogatók mostantól egy galériáról csodálhatják meg az épületet. Az új intézkedések értelmében ezentúl idegenvezetők sem kísérhetnek be csoportokat, ehelyett fülhallgatókat vehetnek igénybe az érdeklődők.

Mehmet Nuri Ersoy kulturális miniszter azt mondta: a Hagia Sophia nagymecset célja mindenekelőtt az, hogy helyet adjon az imádkozásnak. A turisták pedig elkerülhetetlenül zajosak, és akaratukon kívül is megzavarják a hívek imáját és nyugalmát.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Az ukrajnai háború legnagyobb fordulata idén egyértelműen nem a frontvonalon, hanem a Fehér Házban történt: Donald Trump elnök átvette a hatalmat az Egyesült Államok felett, ezzel gyökeres változás állt be Washington Ukrajna-politikájában. Amerika többé nem küldi korlátlanul, kvázi-bérmentve a fegyvereket, pénzt és szakértelmet Ukrajnába, emellett az amerikai diplomaták Moszkvával is egyeztetni kezdtek, azzal a céllal, hogy sikerüljön valamilyen kompromisszumot kialkudni, amely a háború lezáráshoz vezet. Az események az év végére kifejezetten felgyorsultak: majdhogynem mindennapossá váltak az orosz-amerikai és ukrán-amerikai tárgyalások, de továbbra is erősen kérdéses, hogy sikerül-e érdemi áttörést elérni a háború lezárása felé a közeljövőben. Egyelőre csupán az jelenthető ki 100%-os bizonyossággal, hogy Trump-féle, ukrajnai háború kapcsán bekövetkezett hatalmas diplomáciai, politikai és katonai fordulat egyike az év 10 legnagyobb sztorijának.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×