Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
A 2020. július 10-én közreadott képen látogatók nézik az isztambuli Hagia Sophia bizánci építésű hajdani ortodox bazilika belső terét június 25-én. A török államtanács július 10-én dönt arról, hogy semmissé nyilvánítja-e azt az 1934-es határozatot, amely elrendelte, hogy a bazilika múzeumként működjön. Ez lehetővé tenné, hogy újra mecsetté alakítsák a jelenleg is múzeumként üzemelő Hagia Sophiát.
Nyitókép: Emrah Gürel

Komoly sarcot róttak ki a külföldiekre Isztambulban

Hétfőtől a külföldi turisták csak belépődíj ellenében léphetnek be az isztambuli Hagia Sophia nagymecsetbe.

A 2020-ban mecsetté nyilvánított pompás épület bejáratánál ezentúl külön sorba kell állniuk a külföldi látogatóknak, illetve azoknak, akik imádkozni mennek. A török kulturális és idegenforgalmi minisztérium közlése szerint

a belépődíj 25 euró.

A belépődíjat minden előzetes hírverés nélkül, váratlanul vezették be hétfőn. Az AFP úgy tudja, hogy a külföldi állampolgárságú muszlim zarándokok is kötelesek belépődíjat fizetni.

A Hagia Sophia eredetileg bizánci építésű ortodox bazilika volt, majd Konstantinápoly oszmán kézre kerülése után mecsetként használták 1934-ig. Azt követően - a Török Köztársaság alapítójának, Musztafa Kemal Atatürknek az utasítására - múzeummá alakították, 2020 nyarán pedig Recep Tayyip Erdogan török elnök elrendelte az épület nagymecsetté nyilvánítását.

Az utóbbi években a turisták a muszlim hívekkel együtt léphettek be a mecset belső terébe. Míg a hívek továbbra is a korábbi bejáratokat használhatják, a látogatók mostantól egy galériáról csodálhatják meg az épületet. Az új intézkedések értelmében ezentúl idegenvezetők sem kísérhetnek be csoportokat, ehelyett fülhallgatókat vehetnek igénybe az érdeklődők.

Mehmet Nuri Ersoy kulturális miniszter azt mondta: a Hagia Sophia nagymecset célja mindenekelőtt az, hogy helyet adjon az imádkozásnak. A turisták pedig elkerülhetetlenül zajosak, és akaratukon kívül is megzavarják a hívek imáját és nyugalmát.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×