eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

Családon belüli erőszakról szóló elsőfilm kapta az idei Césart

Westernt, thrillert és vígjátékot is díjaztak a 44. César gálán, ahol egy tiszteletbeli Césart is kiosztottak.

Xavier Legrand első filmje, a családon belüli erőszakról szóló Láthatás (Jusqu'à la garde) című alkotás kapta meg a legjobb filmnek járó legjelentősebb francia elismerést, a César-díjat péntek este Párizsban.

A rendező szerint "eljött az idő", hogy ne csak a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján, november 25-én gondoljunk a családon belül bántalmazottakra.

A magyar mozikban is vetített film 39 éves rendezője érdemelte ki a legjobb forgatókönyvért, a vágója, Yorgos Lamprinos a legjobb vágói munkáért járó szobrot, a főszerepet alakító Léa Drucker pedig a legjobb női alakításért járó Césart vehette át.

"Szeretném ezt a filmet valamennyi Miriamnak (a film főszereplőjének neve), minden olyan nőnek ajánlani, akik nem fikcióban, hanem ilyen tragikus valóságban élnek" - mondta a díj átvételekor a színésznő, aki külön megemlékezett a feminista aktivistákról.

"Az erőszak szavakkal kezdődik, mégpedig olyan szavakkal, amelyek mindennaposnak, banálisnak hatnak, és nem is vesszük észre, hogy ezek a szavak már egy fenyegetés kezdetét jelentik" - hangsúlyozta a színésznő, aki "külön büszke arra, hogy a filmet egy férfi rendezte".

A francia filmes szakma 4200 képviselője 22 kategóriában választotta ki a legjobbakat az előző évben moziba került alkotások közül a párizsi Salle Pleyel koncertteremben 44. alkalommal megrendezett gálán.

A legjobb rendező díját Jacques Audiard érdemelte ki a Testvérlövészek című filmjéért. A Halálos szívdobbanás és A próféta 66 éves rendezője harmadik alkalommal vehette át a szobrot ebben a kategóriában. Az amerikai-francia-spanyol-román koprodukcióban készült angol nyelvű westernfilm megkapta a legjobb operatőri munkáért (Benoit Debie), a legjobb díszletért (Michel Barthélémy) és a legjobb hangmérnöki munkáért (Brigitte Taillandier, Valérie De Loof, Cyril Holtz) járó Césart is.

A legjobb férfi alakítás díját Alex Lutz kapta az általa rendezett Guy című áldokumentumfilmben nyújtott alakításért. Az alkotás egy képzeletbeli idősödő táncdalénekes portréja. A film zenéjét komponáló Vincent Blanchard és Romain Greffe vehette át a legjobb filmzenéért járó elismerést.

Az elsőfilmes César-díjat a Jean-Bernard Marlin rendezésében készült, Marseille-ben játszódó Shéhérazade című alkotás érdemelte ki, amely két fiatal szenvedélyes szerelméről szól az utcai prostitúció világában. A film főszerepeit alakító Kenza Fortas kapta meg a legígéretesebb színésznőnek, Dylan Robert pedig a legígéretesebb színésznek járó díjat.

A legjobb adaptációnak járó César-díjat a Les Chatouilles (Csiklandozások) című dráma kapta meg, amelyet Eric Metayer és a főszerepet alakító Andréa Bescond rendezett. A színésznő először színpadi változatot, majd játékfilmet készített arról, hogyan tudta felnőttként feldolgozni azt a gyerekkori traumáját, hogy szülei legjobb barátja rendszeresen megerőszakolta. Az anyát alakító Karin Viard érdemelte ki a legjobb női mellékszereplőnek járó Césart.

A legjobb férfi mellékszereplő díját Philippe Katerine vehette át a Szabadúszók című vígjátékban nyújtott alakításáért.

A legjobb külföldi filmnek járó Césart Koreeda Hirokazu Bolti tolvajok című thrillerének ítélte a francia filmszakma. A japán film a tavalyi cannes-i filmfesztiválon elnyerte a legjobb alkotásnak járó Arany Pálmát is.

Idén másodszor adták át a közönség César-díját a francia mozikban legsikeresebb film, a Les Truche 3 című vígjáték rendezőjének, Olivier Baroux-nak. A filmet tavaly 5,6 millióan látták Franciaországban.

Tiszteletbeli César-díjjal tüntetették ki Robert Redfordot. Az Oscar-díjas amerikai színésznek Kristin Scott Thomas, Párizsban élő brit színésznő adta át a díjat.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×