Kermani az egyik legfontosabb hang a mai társadalomban, ha különböző nemzetiségű és vallású emberek békés egymás mellett éléséről van szó - hangsúlyozza a díj indoklása.

"A kormányok csak akkor mozdulnak meg, ha társadalmaink nem fogadják el többé ezt az őrületet. A háborúnak csak azok a hatalmak vethetnek véget, amelyek az ellenséges hadseregek és milíciák mögött állnak, így Irán, Törökország, a Perzsa-öböl államai, Oroszország és a Nyugat" - mondta az iráni bevándorlók gyermekeként a németországi Siegenben született, ma Kölnben élő szerző, aki a menekültekről szóló riportjairól is ismert, és aki nemrég fordított irányban bejárta a balkáni menekültútvonalat.

Kermani szerint igenis le lehet győzni a legfeljebb 30 ezer fegyveressel rendelkező Iszlám Állam terrormilíciát. "Valószínűleg hibát fogunk elkövetni, bármit is lépünk az elkövetkezőkben. Ám a legnagyobb hibát akkor követjük el, ha továbbra sem teszünk semmit vagy csak elenyészően keveset a házunk, Európa kapujában folyó tömeggyilkosság ellen, történjen az akár az Iszlám Állam, akár az Aszad-rezsim részéről - mondta az író a frankfurti Szent Pál-templomban tartott díjátadón mintegy 1000 vendég előtt.

Navid Kermani örömtelinek nevezte, hogy főleg Németországban oly sokan kiállnak a menekültekért, de szerinte ezzel együtt vitát kellene folytatni a terror és a menekültáradat okairól is. A tisztázandó kérdések közé tartozik, hogy a német politika mennyiben segítette elő a "határaink előtt" zajló katasztrófát, például azzal, hogy a Közel-Keleten a dzsihadizmust finanszírozó Szaúd-Arábia Németország legszorosabb partnere. Az író szerint a "katasztrofális" iraki vagy líbiai háborúból a Nyugatnak nem szabad azt a következtetést levonnia, hogy "népirtás esetén jobb kimaradni". Úgy véli, beletörődtünk a genocídiumba, amelyet Bassár el-Aszad szíriai elnök követett el a saját népe ellen, és az Iszlám Állam vallási fasizmusába.

A Kelet-kutató sajnálkozással állapította meg, hogy a középkorban toleráns multikulturális iszlám kultúra napjainkra kihunyt a muszlim országokban. Mint mondta, a Kelet minden népe felülről elrendelt, "brutális" modernizációt élt át a gyarmatosítás és a szekuláris diktatúrák által, és fundamentalisták tovább rombolták a hagyományokat.

A német könyvkiadók és könyvkereskedők egyesülésének Békedíja az egyik legrangosabb civil kulturális díj Németországban. A könyvszakma csúcsszerve minden évben egy-egy olyan személy munkásságát ismeri el a 25 ezer euróval járó díjjal, aki kiemelkedő érdemeket szerzett a béke és a párbeszéd eszméjének érvényre juttatásában az irodalomban, más művészeti ágban vagy a tudományban. A díjat tavaly Jaron Lanier, az internetes világ kritizálójaként ismert amerikai informatikus nyerte el, 2013-ban pedig Szvetlana Alekszijevics fehérorosz írónő, aki idén megkapta az irodalmi Nobel-díjat is. Két magyar kitüntetett is volt már, 1991-ben Konrád György, 2004-ben Esterházy Péter kapta az elismerést.

Az 1950-ben alapított békedíjat hagyományosan a frankfurti nemzetközi könyvvásár zárónapján adják át a modern német demokrácia bölcsőjének számító Szent Pál-templomban, ahol 1849-ben elfogadták az első össznémet polgári alkotmányt.