Hoppál Péter kiemelte: az általuk kidolgozott koncepciót végigtárgyalták a Nemzetgazdasági Minisztériummal, így kialakult egy olyan konszenzus, hogy a kulturális ágazat a 2014-ben elkölthető 41,6 milliárd helyett 42,7 milliárd forinttal gazdálkodhat a jelenlegi tervezet szerint. A visszafogott makrogazdasági környezetben tehát 1,1 milliárd forinttal növelni tudtuk a kulturális költségvetést" - fogalmazott.

Kultúrára azonban nemcsak az Emmi büdzséjében szereplő összeg jut, hanem szinte minden minisztérium költ kulturális célokra - hívta fel a figyelmet az államtitkár, hozzátéve: az egyik legnagyobb ilyen büdzsé az önkormányzatok kulturális normatívája a Belügyminisztérium költségvetésében van, ők mintegy 32 milliárd forinttal járulnak hozzá a kulturális alapellátáshoz.

A Miniszterelnökséghez tartozik az örökségvédelem, ennek finanszírozására mintegy 2 milliárd forint áll rendelkezésre, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) külön soron 5,5 milliárdos költségvetéssel, a Magyar Nemzeti Filmalap szintén 5 milliárd fölötti összeggel rendelkezik. Hoppál Péter összegzése szerint így összességében 122 milliárd forintot költ az állam kultúrára, ennek egyharmadát teszi ki a kulturális államtitkárság költségvetése.

"Ez az összeg azonban csak a kiindulópont, hiszen a költségvetés tárgyalása még nem fejeződött be a Parlamentben. Több módosító javaslattal éltünk, a Miniszterelnökséggel, L. Simon Lászlóval közösen például négy módosító csomagot nyújtottunk be, amelyekkel próbáljuk még bővíteni a kulturális intézményrendszer finanszírozását.

Mint hozzátette, könnyebb volt a nemzetgazdasági miniszter belátását megszerezni olyan nagy ügyekben, mint például az Operaházé, amelynek költségvetése 9 milliárd fölé emelkedik, hogy a frissen felújított Erkel Színház működtetési költségeit is fedezni tudja. A kormányzat a Nemzeti Színháznak is 25 százalékos növekményt biztosít jövőre, hasonló mértékben nő a Hagyományok Háza költségvetése, míg a Zeneakadémiánál az oktatási funkciókról leválasztják és 800 milliós kerettel külön finanszírozzák a koncertszervezést.

Az államtitkár a Liget Budapest projekt finanszírozásával kapcsolatos félreértésekről azt mondta: noha a költségvetésben külön soron csak 8,8 millió forint szerepel a projektre, csakúgy, mint idén, 2015-ben is a rendkívüli kormányzati intézkedések terhére folytatódhat a program. "A kormány biztosítja annak feltételeit, hogy Budapest rangjához méltó, új kulturális célú épületekkel, modern múzeumokkal gyarapodhasson. Nagy sikernek tartom, hogy a világ legnevesebb építészirodái közül többen is bejelentkeztek az Új Nemzeti Galéria tervpályázatára" - hangsúlyozta Hoppál Péter.

"Örültem annak a felvetésnek, hogy több budapesti színház is szívesen integrálná új játszóhelyként a Bárka Színházat, szívügyem ugyanis az, hogy lehetőleg egy olyan épület se veszítse el kulturális funkcióját, amely jelenleg is ilyennel bír. Úgy látom, hogy az egyetemi színházzá válást a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Miniszterelnökség sem ambícionálja, ezért célszerű megoldás lehet, ha a Bárka valamelyik nagy színház játszóhelyévé válik." - árulta el.

Az államtitkár kitért a Magyar Írószövetség támogatására is, amely beszámolója szerint a költségvetési tervezetben kis mértékben csökkenne, de az L. Simon Lászlóval benyújtott módosító csomag visszaadja ezt a tételt is.

Hoppál Péter emlékeztetett arra, hogy az államtitkárság feladata a kultúrafinanszírozás rendszerének, ezen belül a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) működésének áttekintése, változások azonban e téren idén már nem várhatók.