Infostart.hu
eur:
385.09
usd:
331.62
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv

Matisse Sárga kankalinok című festményéért fizettek a legtöbbet idén

Henri Matisse Sárga kankalinok című műve bizonyult a legdrágább festménynek az idei nemzetközi aukciókon.

A francia festőművész 1911-ben készült alkotása - a 2008 nyarán elhunyt francia divattervező, Yves Saint-Laurent művészeti hagyatékának részeként - egy 2009. februári párizsi árverésen kelt el 35,9 millió euróért (9,8 milliárd forintért).

Nem sokkal lemaradva követi Matisse festményét az Egy múzsa feje című Raffaello-rajz, amely a Christie's december eleji londoni árverésén 32 millió euróért (8,75 milliárd forintért) talált gazdára. A rajz a vatikáni Stanza della Segnaturában található Parnasszus című freskó egyik alakjához készített tanulmány.

A harmadik helyen Andy Warhol Kétszáz egydolláros bankó című gigantikus nyomata végzett. A pop-art művész több mint négy négyzetméteres alkotásáért 29 millió eurót (7,9 milliárd forintot) fizettek egy New York-i aukción.

Az ötödik helyen szerepel Rembrandt Csípőre tett kezű férfi portréja című műve, amely Raffaello rajzán kívül az egyetlen régi mestertől származó alkotás az első tíz között. Rembrandt festménye 23,1 millió euróért (6,3 milliárd forintért) kelt el, ezzel a holland művész eddigi legdrágább műve.

Az idei év legdrágább festményei között találjuk még Constantin Brancusi, Piet Mondrian, Edgar Degas, Alberto Giacometti és Claude Monet alkotásait.

A nagy aukciósházak értékelése szerint 2009 végére újra lendületbe jött a nemzetközi műtárgypiac. Az őszi londoni és New York-i árverések a gazdasági válság ellenére meglepően jó eredményekkel zártak.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×