Infostart.hu
eur:
363.55
usd:
313.44
bux:
152518.27
2026. szeptember 13. vasárnap Kornél
Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnök, az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párt eddigi alelnöke varsói sajtóértekezletén 2026. július 24-én. Ezen a napon kizárták a párt több mint harminc parlamenti képvislõjét, akik csatlakoztak a Morawiecki által áprilisban Fejlõdés Plusz néven alapított új szervezethez.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Radek Pietruszka

Kettéváló lengyel ellenzék: Mateusz Morawiecki negyven képviselővel a háta mögött új frakciót alakított

Új frakciót hozott létre a lengyel parlamentben a legnagyobb ellenzéki pártból, a Jog és Igazságosságból (PiS) pár napja kilépett Mateusz Morawiecki, a PiS korábbi alelnöke, egykori kormányfő.

Morawiecki szerdán újságíróknak elmondta: az új, Fejlődés Plusz nevű formációnak 40 képviselő és egy szenátor a tagja. „Lengyelország fejlődéséért és konzervatív identitásáért akarunk dolgozni” – mondta.

A PiS július 24-én szakadt két részre, miután több mint 30 parlamenti képviselő távozott a pártból belső viták miatt.

Morawiecki áprilisban új szervezetet alapított Fejlődés Plusz néven azzal a céllal, hogy megszerezze a jelenlegi jobboldali politikai oldal – azaz a Jog és Igazságosság párt, valamint a szélsőjobboldali Konföderáció és az ultranacionalista Lengyel Korona Konföderációja - tevékenységével elégedetlen választók támogatását.

A PiS-t irányító Jaroslaw Kaczynski ugyanakkor a legnagyobb lengyel ellenzéki párt létezését fenyegető lépésként értékelte Morawiecki kezdeményezését a 2027-es parlamenti választás előtt,

és az új szervezet életre hívását az ellenzék felaprózását célzó, előre eltervezett összeesküvésnek nevezte. Emiatt ultimátumot adott a párt tagjainak: ha nem nyilatkoznak arról, hogy nem tagjai semmilyen más külső szervezetnek, azonnal kizárják őket.

Az ultimátum határidejének lejárta után több mint 30 képviselő távozott a pártból.

A 2023 októbere óta ellenzékben politizáló PiS belső vitáinak része volt az is, hogy a pártelnök márciusban a keményvonalas jobboldalinak tartott Przemyslaw Czarneket választotta a párt miniszterelnök-jelöltjének a 2027-es választásra, abban bízva, hogy ezzel szavazókat csábíthat át jobboldali radikális pártoktól. Morawiecki nem értett egyet a kormányfőjelölt személyével, és a Fejlődés Plusz megalapításakor azzal érvelt, hogy a PiS-nek inkább újra egy nagy jobbközép pártként kellene pozicionálnia magát.

A PiS illetékes bizottságának kedden kellett volna határozni arról, hogy kizárják-e Morawieckit és híveit a pártból, de a döntést elhalasztották.

Morawiecki úgy nyilatkozott: nem fog részt venni a párt belső „játszmáiban”, ehelyett arra akar koncentrálni, hogy Donald Tusk centrista kormányának kihívójává tudjon válni.

„Tehetnek, amit akarnak, mi megyünk előre” – mondta, hozzátéve, hogy napokon belül bemutatják az új politikai formáció programját.

Címlapról ajánljuk
Ha ez bejönne, Orbán Viktor tényleg hátradőlhetne

Ha ez bejönne, Orbán Viktor tényleg hátradőlhetne

Vasárnap sorsdöntő parlamenti választásra kerül sor Svédországban, ahol a baloldali és a jobboldali blokk közötti szoros küzdelem mellett a radikális gyökerű Svéd Demokraták esetleges kormányzati szerepvállalása jelenti a fő tétet. A párt a felmérések szerint 20 százalék körüli támogatottsággal bír, a Mérsékelt Pártot vezető Ulf Kristersson miniszterelnök pedig győzelem esetén miniszteri tárcákat adna a formációnak.

Szárnyal az AfD

Tovább növelte előnyét a jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt a Friedrich Merz kancellár vezette uniópártokkal (CDU/CSU) szemben az INSA közvélemény-kutató intézet legfrissebb, a Bild megbízásából készített országos felmérése szerint.
inforadio
ARÉNA
2026.09.14. hétfő, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. szeptember 13. 11:46
×
×