Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
Irán titokban hozzájutott egy kínai műholdhoz, amelyet a közel-keleti amerikai katonai támaszpontok megfigyelésére tudott használni a közelmúltban kirobbant iráni konfliktusban – számolt be róla szerdán a Financial Times.
Nyitókép: Getty Images/Yana Iskayeva

Így figyelhette Irán az amerikai támaszpontokat

Irán titokban hozzájutott egy kínai műholdhoz, amelyet a közel-keleti amerikai katonai támaszpontok megfigyelésére tudott használni a közelmúltban kirobbant iráni konfliktusban – számolt be róla szerdán a Financial Times.

A kínai Earth Eye Co. vállalat által gyártott és felbocsátott TEE-01B műholdat 2024 végén vette át az Iszlám Forradalmi Gárda Űrhadserege – írta a Financial Times kiszivárgott iráni katonai dokumentumok alapján.

A megállapodás részeként az Iráni Forradalmi Gárda hozzáférést kapott a pekingi székhelyű Emposat által üzemeltetett műholdas irányítási és adatszolgáltató kereskedelmi földi állomásokhoz, amelynek hálózata Ázsiára, Latin-Amerikára és más térségekre is kiterjed.

A lap által megismert időbélyeggel ellátott koordinátalisták, műholdas felvételek és pályaelemzések szerint az iráni katonai parancsnokok a műholddal a közel-keleti amerikai katonai létesítményeket figyelték meg. A riportban idézett műholdas képek márciusban készültek drón- és rakétatámadások előtt és után ezekről a helyszínekről.

A Financial Times riportja szerint a műhold március 13-án, 14-én és 15-én készített felvételeket a szaúd-arábiai Prince Sultan légitámaszpontról. A támaszpont ért támadást, amelyben az amerikai légierő ott állomásozó gépei rongálódtak meg, március 14-én Donald Trump amerikai elnök is megerősítette.

A lap közlése szerint a műhold a jordániai Al-Azrakban lévő Muvaffak Szalti légitámaszpontot, valamint a bahreini Manamában az amerikai 5. flotta haditengerészeti bázisának környékét és az iraki Erbil repülőteret is megfigyelte az ellenük indított támadások időpontjaiban.

Címlapról ajánljuk
Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

„Kanada és Európa szövetsége fáklya lenne a demokráciák számára” – így kommentálta az észak-amerikai ország vezetője, hogy az Európai Bizottság lelkesen támogatta az ötletet: Ottawa kaphatja meg első ízben az EU „társult tag” státuszát. A tagállamok fővárosaiban azonban már jóval hűvösebben reagáltak.

Magyar Péter kiment a tüntetőkhöz, a szociális szféra dolgozói kértek azonnali béremelést – videó

Azonnali, 25 százalékos béremelésért demonstráltak a szociális ágazatban dolgozók. A kormány tisztában van az ágazat helyzetével, és tudja, még egy 25 százalékos béremelés sem jelent érdemi megoldást a szektorban – mondta Magyar Péter.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

A legfőbb ügyész megválasztása Magyarországon alapvetően két alkotmányos szereplő együttműködését igényli. A tisztség betöltésére ugyanis a rendszerváltás óta az államfő tesz személyi javaslatot, de az Országgyűlés kezében van a megválasztás lehetősége. Az eredeti elképzelés a két intézmény konszenzusára épített, ugyanakkor a politikai gyakorlat azt mutatta, hogy a köztársasági elnöki jelölés vált súlytalanná a folyamatban. A Tisza nyilatkozatai, eddigi közjogi szereplőválasztáshoz való hozzáállása alapján ugyanakkor elképzelhető, hogy a harmadik magyar köztársaság történetében először az Országgyűlés szerepe szorulhat háttérbe az új ügyészi felsővezető kiválasztásánál.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×