Az Egyesült Államok Képviselőházának Igazságügyi Bizottsága szerint az Európai Bizottság aktívan nyomást gyakorol a nagy technológiai cégekre, hogy korlátozzák az online megszólalásokat. Nemcsak szélsőséges tartalmakról van szó, hanem politikai véleményekről is. A bizottság vizsgálata azt tárja fel, hogyan használja az Európai Bizottság a Digitális szolgáltatásokról szóló törvény eszköztárát a cenzúraérvényesítésre. A nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján pedig

a befolyásolás nem elméleti kérdés: konkrét levelezések és belső iratok rajzolnak ki egy kiterjedt, tudatosan felépített rendszert.

– számolt be az Index.

A Bizottság az elmúlt tíz évben tudatos és következetes nyomásgyakorlással érte el, hogy a közösségimédia-platformok világszerte átírják a tartalommoderálási szabályaikat – olvasható. A jelentés szerint ez a gyakorlat nem állt meg Európánál: közvetlenül érintette az amerikai felhasználókat is, és sértette az Egyesült Államokban alkotmányosan védett online szólásszabadságot.

A fellépést rendszerint „gyűlöletbeszéd” és „dezinformáció” elleni harcként tálalták. A dokumentumok azonban mást mutatnak. A Bizottság a közelmúlt legélesebb politikai vitáiban is aktív szerepet vállalt a tartalmak visszaszorításában. Így

a Covid-19-járványról, a tömeges migrációról vagy a transzneműséggel kapcsolatos kérdésekről szóló valós információk és politikai álláspontok is célkeresztbe kerültek.

Nem egyszerű posztokról van szó

A vizsgálat szerint egy évtized alatt olyan mértékű befolyás épült ki, amely már nem egyes posztokról vagy fiókokról szól. A jelentés szerint a Bizottság mára képes lehet arra, hogy globális szinten szorítsa háttérbe azokat a narratívákat, amelyek veszélyeztetik a saját politikai mozgásterét és hatalmát. Azt is feltárták, hogy a Bizottság idézései előtt mindez nagyrészt a nyilvánosság kizárásával zajlott. A közösségi platformokra nehezedő nyomás, a háttérben futó egyeztetések és a konkrét elvárások nem kerültek reflektorfénybe.

Most azonban először láthatóvá vált, milyen eszközökkel és milyen intenzitással lépett fel az Európai Bizottság. A benyújtott dokumentumok részletes képet adnak a folyamatokról, és iránytűként szolgálnak az Egyesült Államok Képviselőházának Igazságügyi Bizottsága számára is. A testület ezek alapján mérlegelheti, milyen jogalkotási lépések szükségesek az amerikai online szólásszabadság megvédéséhez.

A jelentés szerint a Digitális szolgáltatásokról szóló törvény, vagyis a DSA nem egy hirtelen jött szabályozás, hanem egy hosszú folyamat végpontja.

Egy több mint egy évtizedes európai törekvés csúcsa, amelynek célja a politikai ellenzék elhallgattatása és a politikai establishmentet bíráló online narratívák visszaszorítása.

A DSA 2023-ban lépett hatályba, az első bírságot 2025 decemberében szabta ki az X ellen a bizottság. Bár a jogszabály még viszonylag friss, a büntetés már egy jóval régebbi stratégia betetőzését jelenti. A cél nem pusztán egy-egy platform fegyelmezése, hanem a globális internet feletti ellenőrzés kiterjesztése és a nemkívánatos online narratívák elnyomása – olvasható.

Ahogy azt a jelentésben is kiemelték, pedig a közösségi média eredetileg mást ígért. A szólásszabadság erősítését, a politikai hatalom demokratizálását, új hangok megjelenését. Ez azonban egyre inkább fenyegetni kezdte a meglévő politikai rendet. A 2010-es évek közepére az Egyesült Államokban és Európában is felerősödtek azok a populista mozgalmak, amelyek nyíltan megkérdőjelezték a politikai elit által képviselt, sokak számára népszerűtlen döntéseket, például a tömeges migrációt.

A jelentés szerint erre válaszul az Európai Bizottság már 2015-ben és 2016-ban olyan fórumokat hozott létre, ahol az európai szabályozók közvetlenül egyeztettek a technológiai cégekkel. A hivatalos cél a „téves információk” és a „gyűlöletbeszéd” elleni fellépés volt. A bizottságnak benyújtott, eddig nem nyilvános dokumentumok azonban mást mutatnak. Ezek alapján az elmúlt tíz évben a Bizottság rendszeresen és közvetlenül gyakorolt nyomást a platformokra, hogy törvényes politikai véleményeket cenzúrázzanak – nemcsak az Európai Unióban, hanem azon kívül is. Tehát a jelentés szerint a bizottság célzott és tartós nyomást gyakorolt a közösségimédia-platformokra annak érdekében, hogy eltüntessék a számára kényelmetlen narratívákat.

Különösen olyan, politikailag érzékeny témák kerültek fókuszba, mint a Covid-19-járvány kezelése, a migráció vagy a genderkérdés. A dokumentumok alapján nem elszigetelt döntésekről volt szó, hanem tudatosan felépített, hosszú távú stratégiáról.

A bizottság megállapítása szerint a nyomásgyakorlás nem állt meg a vitatható tartalmaknál – idézi az Index. A platformokat arra is ösztönözték, hogy valós információkat és jogszerű politikai véleményeket is cenzúrázzanak, amennyiben azok politikailag ártalmasak lehettek a bizottság számára.

Így kerültek célkeresztbe migránsellenes, iszlámellenes, LMBTQ-ellenes, illetve „populistának” minősített tartalmak is, függetlenül azok valóságtartalmától.

– olvasható egyebek mellett.

Így épült ki a globális cenzúragépezet

A jelentés külön is hangsúlyozta, az Európai Bizottság nem csupán vitatható tartalmak ellen lépett fel. A dokumentumok szerint kifejezetten azon dolgozott, hogy valós információkat és jogszerű politikai beszédet is cenzúrázzon a közelmúlt legfontosabb szakpolitikai vitáiban. Ide sorolták pandémiát, a tömeges migrációt és a transzneműséggel kapcsolatos kérdéseket is. A jelentés megállapítása szerint tíz év alatt a Bizottság olyan mértékű befolyást épített ki a globális online tér felett, amely már lehetővé teszi a saját hatalmát veszélyeztető narratívák széles körű elnyomását.

A vizsgálat szerint ez nem rögtönzött reakció volt, hanem hosszú távra tervezett stratégia. Az Európai Bizottság már 2015–2016-ban felismerte, hogy az online tér „problémájának” kezelése éveket vehet igénybe. Ennek nyomán különböző fórumokat hozott létre, ahol az európai szabályozók közvetlenül egyeztethettek a technológiai platformokkal arról, hogyan és milyen tartalmakat kell moderálni.

Bár ezek a találkozók hivatalosan a „félretájékoztatás” és a „gyűlöletbeszéd” elleni fellépést szolgálták, a bizottság számára készült, nem nyilvános iratok mást mutatnak: az elmúlt tíz évben a bizottság rendszeresen és közvetlenül gyakorolt nyomást a platformokra jogszerű politikai vélemények eltávolítása érdekében, Európában és azon túl is. E kezdeményezések egyik első eleme volt az Európai Unió Internetes Fóruma, amelyet 2015-ben hozott létre az Európai Bizottság Migrációért és Belügyekért Felelős Főigazgatósága, vagyis a DG HOME.

A fórum 2023-ra egy részletes „kézikönyvet” is kiadott, amely útmutatóként szolgált a technológiai cégek számára olyan tartalmak moderálásához, amelyek önmagukban nem jogsértők. Ide sorolták többek között a „populista retorikát”, a kormány- vagy EU-ellenes tartalmakat, az elitellenes megszólalásokat, a politikai szatírát, a migránsellenes és iszlamofóbnak minősített véleményeket, a bevándorláskritikus érzelmeket, az LMBTIQ-ellenes tartalmakat, sőt még a mémalapú szubkultúrákat is.

A jelentés szerint a folyamatot végig az európai szabályozók irányították. A napirendek összeállítása „erőteljes uniós bizottsági ösztönzésre” történt, az úgynevezett konszenzust pedig sok esetben kifejezett nyomásgyakorlás mellett érték el. A dokumentumok alapján a tartalommoderálási irányvonalakat nem a platformok alakították ki önállóan, hanem egyre inkább az Európai Bizottság politikai elvárásai határozták meg – olvasható.

A jelentés szerint ezek az új cenzúraszabályok 2024-ben léptek hatályba. Az Európai Bizottság évtizedes nyomásgyakorlására reagálva a TikTok átfogóan módosította a tartalommoderálási elveit, különösen az úgynevezett „kirekesztő beszéd” kezelésében. Az új szabályok már nem csak nyílt megszólalásokat érintenek.

A TikTok a dokumentumok szerint olyan „kódolt kijelentések” cenzúrázását is vállalta, amelyek „normalizálják az egyenlőtlen bánásmódot”.

A jelentés hangsúlyozza: ezek a fogalmak eleve rendkívül szubjektívek. Éppen ezért könnyen politikai eszközzé válhatnak, különösen az Európai Bizottság politikai ellenfeleivel szemben. A belső iratok szerint a szabályok nem elméleti keretek maradtak, hanem a gyakorlatban is működésbe léptek. Az amerikai bizottság által megismert dokumentumok alapján a TikTok világszerte, szisztematikusan cenzúrázott valós információkat annak érdekében, hogy megfeleljen az Európai Bizottság által a Digitális szolgáltatásokról szóló törvény, vagyis a DSA keretében támasztott elvárásoknak.

A jelentés szerint mindez újabb példája annak, hogyan terjedt túl az uniós szabályozás Európa határain, és hogyan formálta a globális online nyilvánosságot is. Az Index cikke szerint ugyanakkor talán a legérdekesebb megállapítása az amerikai Képviselőház Igazságügyi Bizottságának így hangzik: „A DSA 2023-as hatálybalépése óta az Európai Bizottság nyomást gyakorolt a platformokra, hogy tartalmakat cenzúrázzanak a nemzeti választások előtt Szlovákiában, Hollandiában, Franciaországban, Moldovában, Romániában és Írországban, valamint a 2024. júniusi európai parlamenti választások előtt is. A bizottság részére idézés alapján átadott, nem nyilvános dokumentumok bemutatják, hogyan gyakorolt az Európai Bizottság rendszeres nyomást a platformokra az uniós tagállamok nemzeti választásai előtt annak érdekében, hogy hátrányos helyzetbe hozza a konzervatív vagy populista politikai pártokat.”