Ráterhelnék a szennyvíztisztítás költségeit a gyógyszer- és kozmetikumgyártókra, ez egyes becslések szerint 75 százalékos áremelkedést is okozhat egyes esetekben – mondta el Somosi Zoltán, a Klímapolitikai Intézet kutatója az InfoRádióban.

Ennek indoka az Európai Unió által 2024 januárjában elfogadott irányelv a városi szennyvízkezelésről. A kutató hozzátette, ez több szinten próbálja az unió vízminőségét javítani, a szerves és szervetlen anyagok kiszűrése mellé felzárkózott a szintetikus származékok kiszűrése is. Ezen a területen főleg a gyógyszermaradványok és a kozmetikummaradványok jelentenek problémát.

Mint Somosi Zoltán elmondta, az utóbbi 2045-től kötelező és teljes mértékben esedékes, a díj beszedése viszont már 2028 végétől megtörténne, ennek 80 százaléka a gyógyszer- és kozmetikumgyártókat terhelné. Ez amiatt van, mert a szintetikus, szerves szennyezést a legtöbb esetben a gyógyszerekben található különböző hatóanyagok okozzák. Ugyanakkor ezek a mezőgazdaságból és az ipari tevékenységekből is származhatnak. Maga az intézkedés mindesetre a gyógyszergyártókra hárul.

Az Unió meg szeretné adóztatni a gyógyszerek elfogyasztását

– fogalmazott Somosi Zoltán.

A gyógyszerek elfogyasztása után a testből kiürülő anyagok eltávolítása a klasszikus víztisztításhoz képest jóval drágább és energiaigényesebb. Ózonnal, UV-fénnyel, vagy aktív karbonszűrőkkel lehet ezt elvégezni. Ennek kiépítése és üzemeltetése évente 1,4-1,8 milliárd euró lesz egy uniós tanulmány szerint – tette hozzá a kutató.

Nem csupán az a probléma, hogy ez az áremelkedés megjelenhet a gyógyszertárakban, hanem az is, hogy a legtöbb uniós országban rendkívül szabályozott a gyógyszerpiac. Ez azt jelenti, hogy az árak nem mehetnek egy adott szint fölé. Somosi Zoltán leszögezte, hogy a szegényebb kelet-európai országokban, például Romániában és Bulgáriában emiatt viszont hiány lehet akár a népszerűbb antibiotikumokból, egyszerűbb gyulladás- vagy lázcsillapítókból. A gyógyszergyártóknak ugyanis nem fogja megérni ezekben az országokban forgalmazni ezeket a cikkeket.

Az áremelkedés szempontjából az unió 10-30 százalékos növekedéssel számol a paracetamol, a lázcsillapítók esetében. A német környezetvédelmi és egészségügyi ügynökség mindeközben 45-75 százalékos áremelkedést vár, de más szervezetek is 30-70 százalékos növekedést látnak előre. Az intézkedés azt is okozhatja, hogy folytatódik a gyógyszeripar kitelepülése Európából. Már most is átkerült a gyártás rendkívül sok lépése Ázsiába az olcsó munkaerő és a kevésbé szigorú környezetvédelmi előírások miatt, ez a folyamat folytatódhat. Ez a rendelkezés a kozmetikumok gyártóira is vonatkozik egyébként. Az ő esetükben jóval inkább szabadpiaci alapú az árazás, így könnyebben tudják beépíteni az árakba. Emellett nagyobb is az árrés, tehát kevésbé kell átterhelni a fogyasztókra, de ettől még a naptejek, a testápolók és a samponok árában is árnövekedés jöhet 2028-tól – tette hozzá a kutató.