Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
Csoportkép az ukrajnai háború lezárását célzó amerikai kezdeményezésû béketervrõl tartott tanácskozás résztvevõirõl a berlini kancellári hivatalban 2025. december 15-én. Hátsó sor b-j: Jonas Gahr Störe norvég miniszterelnök, Mark Rutte NATO-fõtitkár, Mette Frederiksen dán miniszterelnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Dick Schoof holland miniszterelnök, Ulf Kristersson svéd miniszterelnök. Elsõ sor b-j:  Alexander Stubb finn elnök, Donald Tusk lengyel miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Steve Witkoff, Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja, Jared Kushner, Trump elnök veje és Giorgia Meloni olasz kormányfõ.
Nyitókép: Markus Schreiber

Itt egy béketerv, amely inkabb háborús tervnek tűnik

A kijevi vezetés európai szövetségesei hétfőn Berlinben közzétett közös nyilatkozatukban egy multinacionális kontingens létrehozását javasolták Ukrajna számára egy esetleges békemegállapodás biztosítására.

"Az Egyesült Államok és az európai állam- és kormányfők egyaránt támogatták az együttműködést, hogy Ukrajnának a háború lezárásáról szóló megállapodás keretében szilárd biztonsági garanciákat és támogatást nyújtsanak az ország gazdasági újjáépítéséhez" - áll a közleményben.

Az abban részt venni kívánó európai országok által vezetett és az Egyesült Államok által támogatott kontingens "segítene Ukrajna fegyveres erőinek újjáépítésében, az ukrán légtér biztosításában és a tengeri biztonság garantálásában, egyebek között

Ukrajnában végrehajtott műveletek révén is"

- olvasható Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Finnország, Norvégia, Svédország és Hollandia, valamint az európai uniós központi intézmények vezetőinek közös nyilatkozatában.

A dokumentumban kiemelik, hogy egyetértés volt az európai országok, valamint Ukrajna és az Egyesült Államok képviselői között. Az aláírók egyben felsorolták azokat a további pontokat is, amelyekben egyetértés van, így például azt, hogy az ukrán hadsereg létszámát 800 ezer főben maximálnák. Mindemellett "az Egyesült Államok vezetésével egy mechanizmust alakítanának ki a tűzszünet ellenőrzésére és hitelesítésére" nemzetközi részvétellel. Ezzel időben előre tudnának figyelmeztetni Oroszország lehetséges támadásaira és vissza tudnák követni a tűzszünet esetleges megsértéseit.

Az aláírók hangsúlyozták azt is, hogy a lehetséges területi engedményekről egyedül Ukrajna népe dönthet és csak miután a szilárd biztonsági garanciák érvénybe léptek.

Címlapról ajánljuk
Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

„Kanada és Európa szövetsége fáklya lenne a demokráciák számára” – így kommentálta az észak-amerikai ország vezetője, hogy az Európai Bizottság lelkesen támogatta az ötletet: Ottawa kaphatja meg első ízben az EU „társult tag” státuszát. A tagállamok fővárosaiban azonban már jóval hűvösebben reagáltak.

Magyar Péter kiment a tüntetőkhöz, a szociális szféra dolgozói kértek azonnali béremelést – videó

Azonnali, 25 százalékos béremelésért demonstráltak a szociális ágazatban dolgozók. A kormány tisztában van az ágazat helyzetével, és tudja, még egy 25 százalékos béremelés sem jelent érdemi megoldást a szektorban – mondta Magyar Péter.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

A legfőbb ügyész megválasztása Magyarországon alapvetően két alkotmányos szereplő együttműködését igényli. A tisztség betöltésére ugyanis a rendszerváltás óta az államfő tesz személyi javaslatot, de az Országgyűlés kezében van a megválasztás lehetősége. Az eredeti elképzelés a két intézmény konszenzusára épített, ugyanakkor a politikai gyakorlat azt mutatta, hogy a köztársasági elnöki jelölés vált súlytalanná a folyamatban. A Tisza nyilatkozatai, eddigi közjogi szereplőválasztáshoz való hozzáállása alapján ugyanakkor elképzelhető, hogy a harmadik magyar köztársaság történetében először az Országgyűlés szerepe szorulhat háttérbe az új ügyészi felsővezető kiválasztásánál.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×