Az ezzel kapcsolatos vita nem új keletű, a rugalmas munkaidő bevezetése hosszabb ideje napirenden van. A kormánypártok már az előzetes koalíciós megállapodásban előirányozták ezt, de bőven akadt más sürgősebb teendő.

Sajtóbeszámolók szerint most azonban fordult a kocka, és a a szociáldemokrata Bärbel Bas vezette munkaügyi minisztérium az érvényben lévő törvény megváltoztatását, illetve a reformot előirányzó javaslat előterjesztését tervezi.

Ami a lényeget illeti, a brit és az ír példát követve

a koalíció a törvényben foglalt maximálisan napi nyolc órás munkaidő helyett jogilag szabályozott heti maximális munkaidőt akar bevezetni.

Az érvényben lévő törvény megváltoztatásának célja első hallásra rokonszenvesnek tűnik. A rugalmas megváltoztatással ugyanis a koalíció azt kívánja elősegíteni, hogy a munkavállalók jobban összeegyeztethessék a munkát és a családi életet.

A gazdaság pedig abban reménykedik, hogy az új szabályok magasabb termelékenységhez, vagyis végső soron nagyobb növekedéshez vezetnének, amire Németországnak jelenleg sürgősen szüksége van.

A koalíciós megállapodás ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a szabályozást a munkaidőre vonatkozó európai szabályokkal összhangban kell megvalósítani. Ennek jegyében a pártok párbeszédet ígért a szociális partnerekkel is.

Több tartományi politikus ugyanakkor a törvényjavaslat tervezett előterjesztését már így is megkésettnek nevezte. Egyes hírportálok ezzel kapcsolatban Rajna-vidék-Pfalz tartomány gazdasági miniszterét idézték, aki szerint a törvénymódosítást már a jövő év elején a Bundestag elé kellene terjeszteni.

A miniszter szerint a napi helyett bürokráciamentes heti munkaidő-nyilvántartás, a kölcsönös bizalmon alapuló munkaidő munkahelyeket biztosít.

A munkaügyi minisztérium most azt közölte, hogy az ígért egyeztetés már nagyrészt meg is történt. A szociális partnerek, azaz a munkáltatók és a szakszervezetek képviselőinek álláspontja eltérő. A munkaadók szövetségének (BDA) vezetője egyetértett azzal, hogy gyorsabb cselekvésre van szükség. Az idézett vezérigazgató, Steffen Kampeter szerint a napokban a Bundestag által jóváhagyott nyugdíjreform árt az ország jövőjének, ezzel szemben a rugalmas munkaidő bevezetése növekedést generálhat.

Utalt arra is, hogy ennek szükségességét megerősítették felmérések is. A megkérdezettek többsége ugyanis a rugalmas munkaidő bevezetése mellett foglalt állást. Szerinte

a jelenlegi német munkajog az iparosodás korában ragadt, és a digitalizáció időszakában azonnali korszerűsítésre szorul.

A Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) vezetője ezzel szemben elutasította a rugalmas munkaidő bevezetését. Szerinte az figyelmen kívül hagyja a valós helyzetet. Több vállalatnál az alkalmazottak már így is tűrőképességük határán dolgoznak, magas a betegszabadság aránya, és egyre nagyobb a pszichológiai megterhelés.

„A munkaidő-törvény nem bürokratikus ereklye, hanem sokkal inkább az egészség, a pihenés és a biztonság védőgátja” – idézte a t-online portál Yasmin Fahimit. A nyolcórás munkaidő elleni támadás nem más, mint egyes munkáltatók kísérlete arra, hogy a munkarenddel és a munkaidővel kapcsolatos jogaikat a munkavállalók kárára változtassák.

A munkaügyi minisztérium a híradások szerint most kompromisszumot keres. Közleménye szerint értékelni kívánják az egyeztetéseket, és remény szerint 2026 eső felében már „kiegyensúlyozott javaslatot” tudnak a Bundestag elé terjeszteni.

Egyes értékelések szerint nehéz megbecsülni a a rugalmasabb munkaidő gazdasági hatását. A koalíció azonban a tervezett reformot a nagyobb növekedést elősegítő intézkedésnek tekinti.