A német gazdaság gyengélkedik, gyakorlatilag hatodik éve egy helyben toporog. Kérdéses, hogy a Friedrich Merz vezette koalíció kihúzza-e egyáltalán a négy évet, hiszen a németek mindössze 23 százaléka elégedett a kormány teljesítményével – mondta Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: a rengeteg belső ellentmondás, az ipari válság, a magas adók és a bürokrácia által sújtott Németország eközben ideológiai alapú döntésekkel nehezíti meg saját helyzetét, és aknázza alá a gazdaságát.

Mint mondta, az egyik ilyen ideológiai alapú döntés a leválás az orosz energiahordozókról. A nyugati „héják” és a keleti, realistább, mielőbbi békét akaró „galambok” között még Németországon belül is feszültség van, miközben

az is kérdéses, hogy a németek meg tudják-e csinálni a teljes leválást Oroszországról.

„Németország kiszállt az atomenergiából: végeredményben 2023. április 15-én lekapcsolták az utolsó három működő atomerőművet. Ezek egyébként már rentábilis beruházások voltak, már le voltak írva, teljes mértékben pluszban volt a termelés, és nagyon kedvezően, olcsón, biztonságosan tudtak termelni. Szóval amikor ezeket lekapcsolták, és forszírozták a zöld átállást a megújulókra, mint a szél és a napelem, az orosz energiaimportot egyfajta áthidaló megoldásnak tartották: amíg nincsen teljes ellátás a megújulókból, addig legyen még orosz behozatal” – fogalmazott Bauer Bence.

Már nem termelnek atomerőművek áramot Németországban, de import azért van, mert Franciaországból importálják az atomenergiát, azaz mégis használják, tehát nem teljesen őszinte a német közélet ebben

– mondta a szakértő. „És mivel a zöld átállás még nem igazán sikerült, addig kellene az orosz gáz, meg más is. De ezt nem akarják, ideológiai alapon. Azaz akkor van probléma, amikor ideológiai alapon hoznak döntéseket, mint az atomenergia-művek megszüntetése, vagy az energiastop Oroszországgal szemben” – fogalmazott.

És közben az a faramuci helyzet állt elő, hogy

Németország megint elindította a szénerőműveket,

és ezért a szén-dioxid-kibocsátás nem feltétlenül csökkent, ami egyébként a zöld átalakulás lényege lenne – tette hozzá.

„Ebből is látszik, hogy Németország e téren elvesztette a realitásérzékét. Ez abban is megmutatkozik, hogy a régi kormány annyira meglepődött, amikor az Európai Bizottság az atomenergiát fenntartható energiaforrásnak minősítette, hogy nem is találtak erre megfelelő választ, se köpni, se nyelni nem tudtak, mert nem számítottak erre” – mondta Bauer Bence. Úgy véli, a szakértők a háttérben számítottak erre, de a nagypolitikát meglepetésként érte, és például a „zöld minisztériumban” kiderült, oknyomozó újságírók kiderítették, hogy nagyon gyakran az adatokat is elferdítették.

„És el tudom képzelni, hogy a politikai döntéshozókhoz nem jut el az igazság minden részlete az apparatus által, mert vannak bizonyos ideológiai elvárások.

És a „zöld” elvárások azok voltak, hogy az atomenergia veszélyeit mindenképpen jó vastagon emeljük ki, és az előnyeit hallgassuk el, vagy kevésbé beszéljünk róla, akár szakmai anyagokban is. Így el tudom képzelni, hogy a politikai vezetők gyakran meg lettek vezetve a saját apparátusuk által, a saját pártkatonáik által” – tette hozzá az elemző.

És minél tovább vannak lekapcsolva ezek az atomerőművek, annál nehezebb őket újraindítani. Most arról is szó van, hogy akár újakat kellene építeni, és elvileg politikai többség van az atomerőművek reaktiválására, vagy akár újak építésére is.

„Ugye ez egy jobboldali többség lenne, de nem tud realizálódni a német belpolitikai helyzet miatt. És sok téren így van ez, hogy sor kerülhetne a német társadalom igényeinek megfelelő politikai döntéshozatalra, de mégsem sikerül, mert a CDU a szociáldemokratákkal kormányoz, és bizonyos dolgokban nem értenek szót egymással, és nem akarnak előre lépni, mert a szociáldemokraták ezt is bojkottálják, mint az energiakérdéseket” – folytatta.

„Nem mondom, hogy megszűnt az a nagyon masszív gazdaságellenes környezet, amit főleg a zöldek csináltak, de azt sem mondanám, hogy még fennáll. A politikai döntéshozatal hozzáállása a gazdasághoz ma már legalább neutrális” – mondta Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.