Átfogó hadműveletet indított az izraeli hadsereg és a Sin Bet belbiztonsági szolgálat szerda hajnalban Ciszjordánia északi részén. A legfőbb cél a terrorcsoportok szerveződésének, a terrorista infrastruktúra kialakulásának a meghiúsítása a térségben. A több napig tartó razziák elsősorban a ciszjordániai menekülttáborokat érintik.

Kis-Benedek József az InfoRádióban elmondta: az akció olyan területekre terjed ki, amelyek teljes egészében a Palesztin Hatóság ellenőrzése alatt vannak. Mint fogalmazott, ez az izraeli hatóságokat „nem különösebben zavarja”, ha olyan esemény történik, ami alaposabb körbejárást követel meg, és általában nem is szokott elmaradni a reakció ilyen esetekben a zsidó állam részéről.

A mostani izraeli hadművelet is egy ilyen válaszlépés, ugyanis a palesztinok a közelmúltban rátámadtak az izraeli katonákra, és robbanóeszközöket helyeztek el a közelükben, ami egyes kommentárok szerint kimeríti a terrorakció elkövetésének fogalmát.

A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: jól láthatóan egy összehangolt akcióról van szó, mivel az izraeli hadsereg, a belbiztonsági szolgálat és a határőrség is részt vesz benne.

Az izraeliek „széles körű, terrorellenes műveletnek” nevezik az akciót.

Az első jelentések szerint 22 személyt tartóztattak le szerdán, voltak atrocitások, néhány embert meg is vertek. Az izraeliek jelezték: kivizsgálják a korábbi palesztin támadásokat, felderítik, kik kezdeményezték az izraeli hadsereg elleni durva fellépést.

A címzetes egyetemi tanár szerint nem lehet függetleníteni a mostani eseményektől, hogy a Hamász ugyan kiszorult Gázából, Ciszjordániában viszont feltűnnek a csapatai, ami nem új keletű jelenség, korábban is megfordultak már ott. Felhívta a figyelmet arra is, hogy komoly ellentétek vannak Júdea és Szamária térségében a helyi izraeli telepesek és a palesztinok között, az összetűzéseket mindkét fél szítja időről időre. Kis-Benedek József úgy fogalmazott, „nagyon feszült a helyzet”, állandósultak a konfliktusok.

Túlnyomó többségben palesztinok élnek azokon a területeken, ahol az izraeli hadsereg razziát indított, így például Betlehem környékén is. Kis-Benedek József megjegyezte:

megfogalmazódtak már olyan elgondolások, amelyek szerint szűkíteni kellene azt a területet, ami a palesztinok rendelkezésére áll majd a jövőben,

így az sem biztos, hogy hosszabb távon megmarad az A-B-C zóna a térségben. A szakértő elmondása szerint ha ez megvalósul, vélhetően mindössze öt területet magába foglaló területrész marad meg a palesztinoknak, a többi rész pedig teljes mértékben izraeli ellenőrzés alá kerül. Ettől függetlenül ha súlyos következményekkel járó esemény történik a palesztinok által ellenőrzött területeken, akkor az izraeli hadsereg más hatóságokkal együttműködve bármikor közbeavatkozhat, és rendet tehet, mint ahogy az most is történik.

A térség egyes államai – köztük arab országok – vitatják, hogy Izraelnek van-e joga ahhoz, hogy ilyen akciókat indítson Ciszjordánia területén. Kis-Benedek József megerősítette, hogy valóban vannak tiltakozások, de ezek a megnyilvánulások „nem nagyon zavarják” az izraeli hatóságokat, amelyek azzal érvelnek, hogy nem hagyhatják válasz nélkül az összetűzéseket, merényleteket. Az MTA doktora nem számít arra, hogy az arab államok komolyabban reagálnának az izraeli hadműveletre vagy beleavatkoznának a konfliktusba.