Infostart.hu
eur:
388.21
usd:
334.88
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Izraeli katonák palesztinok vesznek őrizetbe a ciszjordániai Túl-Karm közelében lévő Nur al-Samszban végrehajtott rajtaütés közben 2024. január 3-án. Palesztin források szerint az előző nap kezdődött művelet során hatan megsérültek. A Hamász fegyveresei október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajt végre a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Alaa Badarneh

Donald Trump súlyos kijelentést tett Ciszjordániáról

Donald Trump közölte: az Egyesült Államok nem engedni, hogy Izrael területéhez csatolja Ciszjordániát.

Az Egyesült Államok nem fogja megengedni, hogy Izrael területéhez csatolja Ciszjordániát – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök. Az elnök a Fehér Házban újságírók előtt fejtette ki véleményét arról a lehetőségről, hogy Izrael annektálja a Palesztin Hatóság által irányított területet.

Donald Trump korábban telefonon egyeztetett Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, a megbeszélésről úgy nyilatkozott, hogy előrelépés történt a gázai kérdésben.

Mahmud Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke, az ENSZ Közgyűlésének általános vitáján videóüzenetben szólalt fel csütörtökön, és azt kérte az amerikai elnöktől, hogy segítsen a békét megteremteni, ugyanakkor Izraelt népirtással vádolta. A palesztin politikus azt hangoztatta, hogy az általa vezetett szervezet 1988-ban és 1993-ban már elismerte Izrael jogát a létezéshez, és ez az álláspont változatlanul érvényes.

Mahmud Abbász egyben kifejezte azt az igényt, hogy a Palesztin Hatóság teljes jogú tagsághoz jusson az ENSZ-ben, miután a héten több nyugat-európai állam elismerte a palesztin államiságot.

A Palesztin Hatóság elnöke ezért fordult videóüzenetben az ENSZ Közgyűlésére összegyűlt állami vezetőkhöz, mert az Egyesült Államok külügyminisztériuma elutasította, hogy vízumot adjon ki számára, arra hivatkozva, hogy a palesztin területek kormányzásáért felelős szervezet támogatja a terrorizmust.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×