Infostart.hu
eur:
390.62
usd:
339.84
bux:
120787.85
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Rendfenntartók a washingtoni Fehér Ház közelében, ahol egy fegyveres tüzet nyitott 2025. november 26-án. A támadó megsebesítette a Nemzeti Gárda két tagját, akiket válságos állapotban szállítottak kórházba. A lövöldözõt õrizetbe vették.
Nyitókép: MTI/EPA/Will Oliver

Kis-Benedek József a washingtoni tűzharcról: nyílt terrorakció volt, az elkövető a nemzeti gárdistákra vadászott

Sok olyan illegálisan, de akár legálisan is az Egyesült Államokban tartózkodó személy van, akik időnként fellépnek a nemzeti gárdisták vagy a hatóságok ellen, és különböző atrocitásokat követnek el – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, aki a Nemzeti Gárda két egyenruhás tagját ért támadás fejleményeiről beszélt. Kitért arra is, hogy Afganisztánban az amerikaiak ottléte idején számos afgán állampolgár együttműködött az amerikai hadsereggel vagy a titkosszolgálatokkal, így nem kizárt, hogy a mostani elkövető is ezért kapott menekültstátuszt.

Washingtonban, a Fehér Ház közelében szerdán megtámadták és halálosan megsebesítették a Nemzeti Gárda két egyenruhás tagját. Kristi Noem amerikai belbiztonsági miniszter megerősítette az erőszakos cselekmény tényét, Donald Trump elnök pedig terrortámadásnak nevezte a történteket. A két katonát válságos állapotban vitték kórházba, ahol Nyugat-Virginia állam kormányzójának tájékoztatása szerint életüket vesztették.

A lövöldözőt őrizetbe vették. A helyi rendőrség közlése szerint a támadás célzott, lesből végrehajtott akció volt. A lövöldözőt más, szolgálatban lévő gárdisták tették ártalmatlanná, a támadót is súlyos sérülésekkel szállították kórházba. Az amerikai hatóságok közölték, hogy nincs további gyanúsított, a tettes egyedül cselekedett.

Az NBC News, a CBS News és más hivatalos források szerint a gyanúsított egy 29 éves afgán állampolgár, Rahmanullah Lakanwal, aki 2021-ben érkezett az Egyesült Államokba, a Biden-kormány által indított programban, amelynek keretében több tízezer afgánt evakuáltak és telepítettek át az Egyesült Államokba az országból való kivonulás után, a gyanúsított azóta Washington államban él.

Kis-Benedek József elmondta: a nemzeti gárdistákat különböző belbiztonsági akciókban, főként migránsok ellen vetik be az USA-ban. A hatóságok közleményéből arra lehet következtetni, hogy

a támadó kifejezetten a nemzeti gárdistákra vadászott.

Ilyen esetekben az FBI is beszáll a nyomozásba, tehát a helyi rendőrség valószínűleg komoly támogatást kap az ügy hátterének felderítésére.

Washington, 2025. november 27.
Nemzeti gárdisták a washingtoni Fehér Ház közelében, ahol egy fegyveres tüzet nyitott 2025. november 26-án. A támadó megsebesítette a Nemzeti Gárda két tagját, akiket válságos állapotban szállítottak kórházba. A lövöldözõt õrizetbe vették.
MTI/AP/Rahmat Gul
Nemzeti gárdisták a washingtoni Fehér Ház közelében, ahol egy fegyveres tüzet nyitott 2025. november 26-án. A támadó megsebesítette a Nemzeti Gárda két tagját, akik később a kórházban meghaltak. Fotó: MTI/AP/Rahmat Gul

A biztonságpolitikai szakértő kiemelte: a Fehér Ház és környéke különlegesen védett terület, ezért minden bizonnyal átfogó, részletes kivizsgálás kezdődik. Hozzátette: nagyon sok olyan illegálisan, de akár legálisan is az Egyesült Államokban tartózkodó személy van, akik időnként fellépnek a nemzeti gárdisták vagy a hatóságok ellen, és különböző atrocitásokat követnek el. Emlékeztetett, hogy Donald Trump korábbi nyilatkozataiban többször is hangsúlyozta, alaposan ki kell vizsgálni ezeket az eseteket és megfelelő büntetéseket kell alkalmazni.

Kis-Benedek József nem zárható ki, hogy igazak azok a hírek, amelyek szerint az afgán elkövető annak idején azért kapott menekültstátuszt az Egyesült Államokban, mert Afganisztánban az amerikaiak ottléte idején segítette az amerikai csapatokat. Felidézte, hogy

abban az időben több afgán állampolgár is részesülhetett ilyen kiváltságban, ha együttműködtek az amerikai hadsereggel vagy a titkosszolgálatok embereivel.

„Az idők azonban változnak, és nem elképzelhetetlen, hogy ezeket az embereket mások is megkörnyékeznek vagy olyan sérelem éri őket, ami miatt olyan terrorakciókat hajtanak végre, mint most Washingtonban. Mert akárhogy is nézzük, ez mindenképpen terrorizmusnak számít” – jegyezte meg a címzetes egyetemi tanár.

(A nyitóképen: rendfenntartók a washingtoni Fehér Ház közelében, ahol egy fegyveres tüzet nyitott a Nemzeti Gárda két egyenruhás tagjára 2025. november 26-án.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Így szabadíthatják fel az amerikaiak a Hormuzi-szorost – részletes elemzés Resperger Istvántól

Így szabadíthatják fel az amerikaiak a Hormuzi-szorost – részletes elemzés Resperger Istvántól

Elsősorban a mérete a magyarázat arra, hogy Irán miért tudja gyorsan és olcsón blokkolni, az ellenségei pedig miért csak lassan és nehezen képesek újra hajózhatóvá tenni a szorost – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója. Az ezredes szerint az amerikaiaknak uralniuk kell a szigetvilágot, illetve a Hormuzi-szoros környékét, és meg kell akadályozniuk, hogy a tengerszoros 50-60 kilométeres körzetében katonai eszközök és erők legyenek.

Ezek a legjobb ingázóvárosok Budapest környékén

Azt vizsgálták meg, hogy az agglomeráció városai hogyan alkalmazkodnak a hibrid munkavégzés terjedéséhez, és mely települések képesek egyidejűleg biztosítani a kiváló közlekedést, a magas életminőséget és a professzionális munkakörnyezet feltételeit.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Súlyos vita alakult ki a NATO és Amerika között, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Súlyos vita alakult ki a NATO és Amerika között, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Nadav Sosani alezredes, izraeli katonai szóvivő újságíróknak elmondta, hogy részletes hadműveleti tervek vannak az Irán elleni háborúra a következő három hétre, de a későbbekre vonatkozó elképzeléseikkel is rendelkeznek. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×