Az alakuló ülésről, illetve az elfogadott tervről a kormányszóvivő, Stefan Kornelius tájékoztatta a sajtót. A szóvivő szerint a kancellár elnökletével a tanács „a növekvő számú és egyre intenzívebbé váló” hibrid fenyegetések ellen dolgozott ki tárcaközi cselekvési tervet.

Stefan Kornelius szerint a hibrid fenyegetések mindenekelőtt Oroszországból származnak.

A cselekvési terv intézkedéseket irányoz elő a kémelhárítás, valamint a kritikus infrastruktúra védelme terén. Az utóbbi elsősorban az erőművek, a víz- és villany-, valamint a gáz- és olajvezetékek védelmére vonatkozik.

A másik fontos téma a szóvivő szerint a kritikus fontosságú nyersanyagoktól való függőség volt. Ebből kiindulva a kormány még az év végéig cselekvési tervet kíván kidolgozni a nyersanyag-ellátás diverzifikálása érdekében.

Angela Merkel kormánya, majd az Olaf Scholz kancellár vezette koalíció idején külön testületek foglalkoztak a fegyverexport, továbbá a biztonsági fenyegetések kérdéseivel. A mostanihoz hasonló tanács létrehozását elsősorban hatásköri, mindenekelőtt a kancellária és a főbb minisztériumok közötti viták akadályozták meg.

A Friedrich Merz kancellár vezette CDU/CSU–SPD kormánykoalíció döntése nyomán létrejött tanács mostantól a nemzetbiztonság kérdéseiben a kormányzat döntéshozatali folyamatának központi szerve.

A bizottság válsághelyzetekben titokban ülésezik, és stratégiákat dolgoz ki a fenyegetettségi helyzetekre Ezek, mint a szóvivő is utalt rá, összetettebbé váltak. „Oroszország agresszív viselkedése például tartósan megváltoztatta ezt a helyzetet” – jelentette ki.

Ezért van szükség arra, hogy a biztonságpolitika fő kérdéseiben tanács döntsön, azaz a válságkezelés ne különböző hatóságok, illetve minisztériumok kezében összpontosuljon.

A tájékoztatás szerint a testület elnöke a kancellár. További tagok a pénzügyminiszter, a külügyminiszter, a védelmi miniszter, a belügyminiszter, az igazságügyi miniszter, a gazdasági, a fejlesztésügyi, továbbá a digitális ügyek minisztere, valamint a szövetségi kancellária vezetője. A kormány többi tagjával „eseti alapon” kell konzultálni, mint ahogy a különböző biztonsági hatóságok képviselőivel is.

Újdonság az is, hogy szükség esetén más országok, továbbá az Európai Unió és a NATO képviselőivel is lehetséges a konzultáció.

Az eljárási szabályzat szerint a testület „előzetes döntéseket” hoz, vagy előkészíti a kancellár, illetve a kormány vonatkozó határozatait.

Az ülésekről, illetve az elfogadott döntésekről a nyilvánosságot „eseti alapon” tájékoztatják.