Nagy István közölte, hogy az ilyenkor megszokott halászati kvótatárgyalások mellett a 2027 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) környezeti feltételei, az agrárpiaci helyzet vagy a frissen bemutatott generációs megújulás stratégia is napirenden lesz.

Az agrárpiaci helyzet kapcsán jelezte a tárcavezető, hogy "nem csökken a háborús pszichózis", a dán elnökség az uniós agrárpiacok helyzete és az európai gazdák aktuális problémái helyett arra kér javaslatokat a tagállamoktól, hogy hogyan lehetne Ukrajnát támogatni az európai uniós termelési sztenderdeknek történő megfelelésben. Teszik mindezt nem sokkal azután, hogy a bizottság javaslatára az Európai Unió extra magas kvótákban állapodott meg az Európai Unió és Ukrajna szabadkereskedelmi megállapodásának elfogadása során – tette hozzá.

Nagy István hangsúlyozta: szó sem lehet arról, hogy Brüsszel az európai és a magyar gazdák forrásainak kárára támogassa Ukrajnát. "Ehelyett sokkal inkább arról kellene beszélni, hogy a megállapodás alapján Ukrajnából bejövő, például 35 ezer tonna méz milyen hatással lesz az uniós méhészeti ágazatra, vagy a 120 ezer tonna baromfi mit jelent majd az uniós baromfiágazat számára, esetleg miként tudnak megbirkózni az uniós gabonatermelők az 1 millió 300 ezer tonna búzával, illetve mit fog okozni a kukorica esetében a nulla vámtétel az uniós termelőknek" – fogalmazott.

Hozzátette: szlovák és román minisztertársaival be fogják mutatni a tanácsnak a múlt héten beküldött közös levelüket, amelyekben speciális védelmet kértek a határ menti tagállamok gazdálkodóinak az ukrán importtal szemben.

A miniszter megemlítette, hogy a 2027 utáni Közös Agrárpolitika is napirenden lesz, ezúttal a környezet és klímavédelmi szabályokkal, és "ahogy haladnak előre a tárgyalások, úgy válik egyre nyilvánvalóbbá, hogy a javasolt struktúra nem fog működni". Úgy vélte, a javasolt 20 százalékos csökkentés miatt a források nem elegendők a célok megvalósításához, az egységes tervkoncepció pedig működésképtelen lesz az alapvetően más logika szerint működő terület- és állatalapú intézkedések esetében.

Nagy István szerint "ezzel a felelőtlen javaslattal" Brüsszel nemcsak a gazdák megélhetését veszélyezteti, de ezen keresztül az élelmezésbiztonságot is. A Közös Agrárpolitikát kívül kell tartani "az egységes alapon, különálló költségvetéssel, kétpilléres szerkezettel és saját testreszabott végrehajtási, valamint teljesítési szabályokkal" – mondta.

A tárcavezető beszélt a bizottság generációs megújulás stratégiájáról is, amely fontos dokumentum, hiszen szinte minden tagállamban egyre égetőbb probléma a gazdatársadalom elöregedése, amire megoldást kell találni. Megjegyezte, hogy "ebben a stratégiában is megjelenik Brüsszel azon elképesztő ötlete", hogy a nyugdíjban részesülő gazdákat 2032-től meg kell fosztani az alaptámogatástól, amit felháborítónak nevezett, ezért el fogják utasítani.