„A napokban összesen húsz ország, köztük Magyarország küldött közös levelet Magnus Brunnernek, az Európai Unió belügyekért és migrációért felelős biztosának azzal a kéréssel, hogy Brüsszel indítsa újra uniós szinten az Afganisztánba történő kitoloncolásokat” – mondta az InfoRádióban Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

A kormányok arra hivatkoznak, hogy a kiutasított afgánok mindössze két százaléka tér vissza a hazájába: 2024-ben csaknem 23 ezer afgán állampolgár kapott kézhez kiutasítási határozatot, és csupán 435-en tettek ennek eleget.

A levelet aláíró uniós országok, illetve a schengeni övezethez tartozó Norvégia azt kérik, kezeljék EU-s szinten a kitoloncolásokat, szülessen a problémára uniós megoldás.

Dócza Edith Krisztina megjegyezte, a levél nem említ konkrétumokat ezen kívül, csak annyit, hogy a Frontex (Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség) kapjon nagyobb szerepet a hazatérések megszervezésében, valamint a reintegrációs támogatások koordinálásában, ami így valamelyest kimeríti az Európai Unió lehetőségeit.

A vezető elemző hozzátette, van ugyanakkor egy nagyon fontos pont, amiben az EU tudná támogatni a tagországokat, ez pedig a tálibokkal való egyeztetések kezdeményezése. Egyes tagállamok, például Németország és Ausztria, egyénileg már megkezdték a 2021-es tálib hatalomátvétel óta, és ebből a két országból már történtek is azóta kitoloncolások,

„sokat segítene azonban, ha Brüsszel uniós szinten venné a kezébe a tárgyalásokat és a kiutasítások végrehajtását”

– jelentette ki.

Dócza Edith Krisztina úgy tudja, nem szükséges Európai Tanács-szintű döntés, van arra szabályozás, hogy mindezt az Európai Bizottság saját hatáskörében meglépje. Kiemelte, különösen jelentős értékű, hogy a migrációs paktum kapcsán az EB is tett egy olyan javaslatot, hogy a tagországok hozzanak létre visszatérési pontokat is, akár saját szervezésben a harmadik országgal, akár uniós szinten lebonyolítva.

A vezető elemző úgy véli, lenne lehetőség az afgánok kitoloncolására EU-s szinten, ám úgy fogalmazott, nem optimista ezzel kapcsolatban. Mint mondta, azt látni, hogy az Európai Unió következetesen elutasítja a tálibokkal való tárgyalást, annak ellenére is, hogy egyes tagországok már folytatnak velük egyeztetéseket. Megjegyezte, jelenleg az uniós agendában a migráció nem szerepel a legfőbb helyeken megoldandó kihívásként, és ha elő is kerül a kérdés, akkor sokkal inkább a 2026 júliusában érvénybe lépő migrációs paktum foglalkoztatja a tagországokat. Még ekörül is vannak nyitott kérdések, amelyekre nem sikerült megoldást találni, így ezek most prioritást élveznek a kitoloncolásokkal szemben – fűzte hozzá Dócza Edith Krisztina.