Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
328.11
bux:
141413.14
2026. október 5. hétfő Aurél
Donald Trump amerikai (j) és Vlagyimir Putyin orosz elnök kezet fog az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai-orosz csúcstalálkozón tartott sajtótájékoztatójuk végén az Elmendorf-Richardson katonai bázison, az alaszkai Anchorage-ben 2025. augusztus 15-én.
Nyitókép: MTI/AP/Jae C. Hong

Gálik Zoltán: a budapesti csúcs egy hosszú békefolyamat első lépése lehet

A nemzetközi figyelem középpontjába került Budapest, miután bejelentették, hogy a magyar főváros lesz a helyszíne az amerikai és az orosz elnök csúcstalálkozójának. A külföldi reakciókról az InfoRádió Gálik Zoltánt, a Corvinus Egyetem docensét kérdezte.

Egészen biztosan szimbolikus jelentősége van a helyszínválasztásnak, hiszen Orbán Viktor kormánya egyaránt jó kapcsolatokat ápol Vlagyimir Putyinnal Donald Trump amerikai elnökkel – emelte ki Gálik Zoltán. A Corvinus Egyetem docense felidézte azt is, hogy 1994-ben Budapesten írták alá azt a megállapodást, amely Ukrajna és Oroszország között a határok kölcsönös tiszteletben tartását és egymás meg nem támadását volt hivatott rögzíteni, tehát ebből a szempontból is szimbolikus jelentősége van a magyar fővárosnak.

„Nem utolsó sorban egy olyan helyszínt kellett keresni, amely biztosítja azt, hogy találkozni tud egymással a két vezető, hiszen mindenki tudja, hogy Putyin ellen nemzetközi letartóztatási parancs van érvényben, és a magyar kormány kijelentette, hogy ezt nem kívánja érvényesíteni” – emlékeztetett a szakértő.

A külföldi, különösen egyes az uniós reakciók szerint „Európa megalázásának” tekintik a helyszínválasztást, mivel az unió már 18 szankciós csomagot elfogadott Oroszország ellen, amelynek a vezetője most majd egy uniós fővárosba látogat. Gálik Zoltán úgy vélekedett, hogy erre a találkozóra két szempontból lehet tekinteni. „Az egyik, hogy minden olyan lépés, amely a helyzet rendezése felé irányulhat, az pozitív, hiszen egy pusztító és nagyon régóta tartó háború lezárásához vezethet, a másik, hogy azok a kérdések, amelyek itt tornyosulnak a konfliktus lezárásához, semmiképpen sem oldhatók meg egyetlen találkozóval, egyetlen megbeszéléssel.

Egy hosszú folyamatnak lehet ez egy fontos lépése”

– mondta a külpolitikai szakértő, de hozzátette, szerinte is felvetődnek legitimitási kérdések, és a magyar különutas külpolitika ezzel újabb konfrontációt nyithat az európai integrációval szemben.

Gálik Zoltán azt is kiemelte, hogy ritkán kerül sor ekkora jelentőségű diplomáciai eseményre, egy-egy évtizedben egy-kettő szokott előfordulni. Ráadásul az ukrán elnök is bejelentette, hogy csatlakozna, és a szakértő úgy véli, egy ilyen diplomáciai csúcs a rendező ország ázsióját mindenképpen növelheti, de konfliktusokhoz is vezethet az Európai Unióval.

Gálik Zoltán szerint nagy kérdés, hogy milyen felhatalmazással érkezhet Volodimir Zelenszkij Budapestre, mert úgy látja, a békéhez em elég azokról a kérdésekről tárgyalni, amelyek az utóbbi napokban egyre hangsúlyosabban kerülnek nyilvánosságra, például a donyecki régió feladása és ezekért cserébe esetleges területek visszaadása, hanem a biztonsági garanciákról is, amelyeket majd nemcsak az orosz és az amerikai félnek, hanem az Európai Uniónak is biztosítani kell.

Ezek alapján Gálik Zoltán arra számít, hogy a nagy jelentőségű budapesti csúcs egy hosszú folyamat első lépése lehet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.05. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Programjának vezetője
Odaveszhet az állampapírok teljes adómentessége?

Odaveszhet az állampapírok teljes adómentessége?

Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői műsora. Az adás első részében arról volt szó, hogy kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság a magyar lakossági állampapírok más országok kötvényeivel szembeni adóelőnye miatt. A tét az állampapírpiac egyik legfontosabb vonzereje: hogy a befektetők a legtöbb magyar állampapír esetében teljes adómentességet élveznek. Egy 10 millió forintos befektetéssel számolva akár évi 154 ezer forint is múlhat azon, hogy a kamatjövedelem adómentes marad-e. Vendégünk volt Süle-Szigeti Bulcsú a Portfolio pénzügy rovatának elemzője. A műsor második felében arról beszélgettünk Hornyák Józseffel, a Portfolio munkaerőpiaccal foglalkozó elemzőjével, hogy három évnyi gazdasági stagnálás után emelkedni kezdett a betöltetlen álláshelyek száma Magyarországon, ami arra utalhat, hogy a vállalatok már erősebb konjunktúrára készülnek. Közben viszont a pályakezdők helyzete romlik: a 25–30 évesek foglalkoztatási rátája 80 százalék közelébe süllyedt, munkanélküliségi rátájuk pedig az elmúlt hónapokban a 6 százalékot is elérte.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×