Infostart.hu
eur:
378.48
usd:
321.39
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Donald Trump amerikai (j) és Vlagyimir Putyin orosz elnök kezet fog az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai-orosz csúcstalálkozón tartott sajtótájékoztatójuk végén az Elmendorf-Richardson katonai bázison, az alaszkai Anchorage-ben 2025. augusztus 15-én.
Nyitókép: MTI/AP/Jae C. Hong

Gálik Zoltán: a budapesti csúcs egy hosszú békefolyamat első lépése lehet

A nemzetközi figyelem középpontjába került Budapest, miután bejelentették, hogy a magyar főváros lesz a helyszíne az amerikai és az orosz elnök csúcstalálkozójának. A külföldi reakciókról az InfoRádió Gálik Zoltánt, a Corvinus Egyetem docensét kérdezte.

Egészen biztosan szimbolikus jelentősége van a helyszínválasztásnak, hiszen Orbán Viktor kormánya egyaránt jó kapcsolatokat ápol Vlagyimir Putyinnal Donald Trump amerikai elnökkel – emelte ki Gálik Zoltán. A Corvinus Egyetem docense felidézte azt is, hogy 1994-ben Budapesten írták alá azt a megállapodást, amely Ukrajna és Oroszország között a határok kölcsönös tiszteletben tartását és egymás meg nem támadását volt hivatott rögzíteni, tehát ebből a szempontból is szimbolikus jelentősége van a magyar fővárosnak.

„Nem utolsó sorban egy olyan helyszínt kellett keresni, amely biztosítja azt, hogy találkozni tud egymással a két vezető, hiszen mindenki tudja, hogy Putyin ellen nemzetközi letartóztatási parancs van érvényben, és a magyar kormány kijelentette, hogy ezt nem kívánja érvényesíteni” – emlékeztetett a szakértő.

A külföldi, különösen egyes az uniós reakciók szerint „Európa megalázásának” tekintik a helyszínválasztást, mivel az unió már 18 szankciós csomagot elfogadott Oroszország ellen, amelynek a vezetője most majd egy uniós fővárosba látogat. Gálik Zoltán úgy vélekedett, hogy erre a találkozóra két szempontból lehet tekinteni. „Az egyik, hogy minden olyan lépés, amely a helyzet rendezése felé irányulhat, az pozitív, hiszen egy pusztító és nagyon régóta tartó háború lezárásához vezethet, a másik, hogy azok a kérdések, amelyek itt tornyosulnak a konfliktus lezárásához, semmiképpen sem oldhatók meg egyetlen találkozóval, egyetlen megbeszéléssel.

Egy hosszú folyamatnak lehet ez egy fontos lépése”

– mondta a külpolitikai szakértő, de hozzátette, szerinte is felvetődnek legitimitási kérdések, és a magyar különutas külpolitika ezzel újabb konfrontációt nyithat az európai integrációval szemben.

Gálik Zoltán azt is kiemelte, hogy ritkán kerül sor ekkora jelentőségű diplomáciai eseményre, egy-egy évtizedben egy-kettő szokott előfordulni. Ráadásul az ukrán elnök is bejelentette, hogy csatlakozna, és a szakértő úgy véli, egy ilyen diplomáciai csúcs a rendező ország ázsióját mindenképpen növelheti, de konfliktusokhoz is vezethet az Európai Unióval.

Gálik Zoltán szerint nagy kérdés, hogy milyen felhatalmazással érkezhet Volodimir Zelenszkij Budapestre, mert úgy látja, a békéhez em elég azokról a kérdésekről tárgyalni, amelyek az utóbbi napokban egyre hangsúlyosabban kerülnek nyilvánosságra, például a donyecki régió feladása és ezekért cserébe esetleges területek visszaadása, hanem a biztonsági garanciákról is, amelyeket majd nemcsak az orosz és az amerikai félnek, hanem az Európai Uniónak is biztosítani kell.

Ezek alapján Gálik Zoltán arra számít, hogy a nagy jelentőségű budapesti csúcs egy hosszú folyamat első lépése lehet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×