Infostart.hu
eur:
352.33
usd:
308.46
bux:
139495.62
2026. június 22. hétfő Paulina
Kézigránátot fog egy kiképzõ az ukrán nemzeti gárda 13. mûveleti dandárja katonáinak aknák és robbanószerek alkalmazásáról tartott kiképzésen a kelet-ukrajnai Harkivi területen 2025. október 16-án, az Ukrajna elleni orosz háború alatt.
Nyitókép: Maria Senovilla

Sokat kér Vlagyimir Putyin a békéért

A Washington Post értesülései szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt héten Donald Trump amerikai elnökkel folytatott telefonbeszélgetésben azt követelte, hogy Ukrajna adja át a teljes Donyeck régiót Oroszországnak a háború lezárása érdekében.

Két magas rangú amerikai tisztviselő szerint az orosz elnök jelezte, hogy cserébe hajlandó lenne feladni Zaporizzsjában és Herszonban néhány, jelenleg orosz ellenőrzés alatt álló területet - írja a 444.hu külföldi lapok alapján.

A Donyeck régió 2014 óta az orosz stratégiai célok közé tartozik, de Moszkva eddig nem tudta teljesen elfoglalni. Az ukrán erők mélyen beásták magukat, és a térséget a Kijev elleni esetleges orosz előrenyomulás fő védőbástyájának tekintik. Oroszország jelenleg mintegy 20 százalékát ellenőrzi Ukrajna területének, több mint három évvel a teljes körű invázió kezdete után.

A beszélgetés során Putyin „területi csere” lehetőségét vetette fel: Donyeck teljes átadása fejében részleges visszavonulás Zaporizzsjából és Herszonból. Egyes Fehér Ház-tisztségviselők ezt „előrelépésnek” nevezték, míg európai diplomaták élesen bírálták az ajánlatot:

„Olyan, mintha eladnák nekik a saját lábukat semmiért”

– idézik egy másik lapból.

A Washington Post szerint Trump különmegbízottja, Steve Witkoff a pénteki washingtoni találkozón megpróbálta meggyőzni az ukrán delegációt, hogy fontolják meg Donyeck átadását, azzal érvelve, hogy a régió lakosságának többsége oroszul beszél. Ukrajnai és európai tisztviselők ezt a Kreml régi narratívájának tartják, amely figyelmen kívül hagyja, hogy az orosz nyelv használata nem jelent politikai lojalitást Moszkva felé - olvasható az unn.ua nevű oldalon.

Trump a Zelenszkijjel folytatott Fehér Ház-i találkozó után nyilvánosan nem támogatta Putyin követelését, de közösségi oldalán azt írta: „Ideje megállítani a gyilkolást, és megkötni az alkut! Álljanak meg ott, ahol vannak. Mindkét fél mondhassa, hogy győzött, a történelem majd eldönti!”

Ahogy arról az Infostarton is beszámoltunk a két elnök a tervek szerint a következő hetekben Budapesten találkozik, hogy folytassák a tárgyalásokat.

Ukrajna hivatalosan továbbra is elutasítja a területi engedményeket, és csak akkor hajlandó elismerni a de facto helyzetet, ha erős biztonsági garanciákat kap arra, hogy Oroszország nem indít újabb támadást.

Címlapról ajánljuk
Gálik Zoltán: Ukrajna háborús szaktudására is pályázhat az Európai Unió, de nem mostanában

Gálik Zoltán: Ukrajna háborús szaktudására is pályázhat az Európai Unió, de nem mostanában

A Budapesti Corvinus Egyetem docense többek között arról beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy igen hosszadalmas folyamat lesz még Ukrajna csatlakozása az EU-hoz, pillanatnyilag semmi sem vehető biztosra. Hosszú távon viszont az európai államszövetség is jól járna, hiszen egyrészt Kijev jelenleg élen jár a dróntechnológiában és a drónhadviselésben, másrészt az Egyesült Államoktól kapott védelmi technológiákat is integrálni tudná a közös védelempolitikába. Csakhogy jelenleg az unión belül is komoly a széthúzás, amit az új vadászrepülő fejlesztésének meghiúsulása is jól példáz.

Magyar Péter: az új köztársasági elnök megbízatása akár ideiglenes is lehet

Az új köztársasági elnöknek azzal a tudattal kell vállalnia a megbízatását, hogy az jó eséllyel akár ideiglenes is lehet – jelentette ki a miniszterelnök egy hétfő esti interjúban. Magyar Péter azt is bejelentette, hogy a héten kihelyezett kormányülést tart a Tisza-kormány Budapesten kívül.
inforadio
ARÉNA
2026.06.23. kedd, 18:00
Apáti Ferenc
a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke
Kapaszkodót talált a forint

Kapaszkodót talált a forint

A forint mind a dollárral mind pedig az euróval szemben gyengült hétfőn. Előbbi 352,5 felett, utóbbi 308,5 forint magasságában mozog. A brit fizetőeszköz enyhén gyengült a nap folyamán, és végül 1,324 dolláron állapodott meg, miután a Starmer lemondását követő hirtelen pánikban egészen 1,318 dollárig süllyedt. A befektetők a háborús híreket is figyelik: a közvetítőként fellépő Katar és Pakisztán közleménye szerint az Egyesült Államok és Irán megállapodott egy olyan ütemtervben, amely hatvan napon belül elvezethet a végleges egyezséghez. A hír hatására a kőolaj ára hordónként 1,6 százalékkal, 79,3 dollárra csökkent. Az árak esését ugyanakkor korlátozta, hogy Donald Trump amerikai elnök a konfliktus kiújulását vetítette előre, Teherán pedig a Hormuzi-szoros lezárásával fenyegetett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×