Infostart.hu
eur:
387.78
usd:
336.18
bux:
122510.7
2026. március 26. csütörtök Emánuel
Kézigránátot fog egy kiképzõ az ukrán nemzeti gárda 13. mûveleti dandárja katonáinak aknák és robbanószerek alkalmazásáról tartott kiképzésen a kelet-ukrajnai Harkivi területen 2025. október 16-án, az Ukrajna elleni orosz háború alatt.
Nyitókép: Maria Senovilla

Sokat kér Vlagyimir Putyin a békéért

A Washington Post értesülései szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt héten Donald Trump amerikai elnökkel folytatott telefonbeszélgetésben azt követelte, hogy Ukrajna adja át a teljes Donyeck régiót Oroszországnak a háború lezárása érdekében.

Két magas rangú amerikai tisztviselő szerint az orosz elnök jelezte, hogy cserébe hajlandó lenne feladni Zaporizzsjában és Herszonban néhány, jelenleg orosz ellenőrzés alatt álló területet - írja a 444.hu külföldi lapok alapján.

A Donyeck régió 2014 óta az orosz stratégiai célok közé tartozik, de Moszkva eddig nem tudta teljesen elfoglalni. Az ukrán erők mélyen beásták magukat, és a térséget a Kijev elleni esetleges orosz előrenyomulás fő védőbástyájának tekintik. Oroszország jelenleg mintegy 20 százalékát ellenőrzi Ukrajna területének, több mint három évvel a teljes körű invázió kezdete után.

A beszélgetés során Putyin „területi csere” lehetőségét vetette fel: Donyeck teljes átadása fejében részleges visszavonulás Zaporizzsjából és Herszonból. Egyes Fehér Ház-tisztségviselők ezt „előrelépésnek” nevezték, míg európai diplomaták élesen bírálták az ajánlatot:

„Olyan, mintha eladnák nekik a saját lábukat semmiért”

– idézik egy másik lapból.

A Washington Post szerint Trump különmegbízottja, Steve Witkoff a pénteki washingtoni találkozón megpróbálta meggyőzni az ukrán delegációt, hogy fontolják meg Donyeck átadását, azzal érvelve, hogy a régió lakosságának többsége oroszul beszél. Ukrajnai és európai tisztviselők ezt a Kreml régi narratívájának tartják, amely figyelmen kívül hagyja, hogy az orosz nyelv használata nem jelent politikai lojalitást Moszkva felé - olvasható az unn.ua nevű oldalon.

Trump a Zelenszkijjel folytatott Fehér Ház-i találkozó után nyilvánosan nem támogatta Putyin követelését, de közösségi oldalán azt írta: „Ideje megállítani a gyilkolást, és megkötni az alkut! Álljanak meg ott, ahol vannak. Mindkét fél mondhassa, hogy győzött, a történelem majd eldönti!”

Ahogy arról az Infostarton is beszámoltunk a két elnök a tervek szerint a következő hetekben Budapesten találkozik, hogy folytassák a tárgyalásokat.

Ukrajna hivatalosan továbbra is elutasítja a területi engedményeket, és csak akkor hajlandó elismerni a de facto helyzetet, ha erős biztonsági garanciákat kap arra, hogy Oroszország nem indít újabb támadást.

Címlapról ajánljuk
Csiki Varga Tamás az Arénában az iráni háborúról: a politikai támogatás előbb fogy el a pénznél Amerikában

Csiki Varga Tamás az Arénában az iráni háborúról: a politikai támogatás előbb fogy el a pénznél Amerikában

Az Egyesült Államok számára nagyobb kihívás és anyagi teher az iráni háború, mint Teherán számára, mert utóbbi amellett, hogy hazai pályán van, jelentősen olcsóbb fegyvereket használ – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Csiki Varga Tamás, a Stratégiai és Védelemkonzultációs Csoport elemzője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.27. péntek, 18:00
Nagy-Kálózy Eszter
Kossuth-díjas színművész
Gyengült a forint csütörtökön

Gyengült a forint csütörtökön

Az iráni háborúról érkező hírek határozzák meg továbbra is a devizapiaci kilátásokat, jelentős kilengéseket és gyakori irányváltásokat okozva a jegyzésben. Az euró-forint árfolyam a hetet 394 felett kezdte, ma reggelre azonban 388 alá csökkent a kurzus, míg a dollár jegyzése a hétfői 343-as árfolyam után 336 alatt kezdte a napot. A délelőtt folyamán aztán az olajárak emelkedésének és a dollár erősödésének nyomán gyengülni kezdett a forint, az euróval is a dollárral szembeni jegyzés is már 1 egységet meghaladó mértékben emelkedett a tegnap esti záráshoz képest. Délután jött a fordulat a devizapiacon: a forint percek alatt ledolgozta délelőtti gyengülését.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×