Infostart.hu
eur:
363.25
usd:
314.84
bux:
150022.25
2026. augusztus 14. péntek Marcell
Mark Rutte NATO-fõtitkár a Friedrich Merz német kancellárral a berlini kancellári hivatalban folytatott megbeszélése utáni sajtóértekezleten 2025. december 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

„Mi vagyunk Oroszország következő célpontja": a NATO főtitkára elmondja, mit ért ez alatt

Elhatározott intézkedéseivel a NATO kivédheti Oroszország esetleges támadását - jelentette ki kedden Mark Rutte, a szövetség főtitkára a dpa német hírügynökségnek adott interjújában.

A NATO-főtitkárt elsősorban néhány nappal korábban Berlinben tett kijelentésével kapcsolatban kérdezték. Akkor úgy fogalmazott, hogy "mi vagyunk Oroszország következő célpontja, és már veszélyben vagyunk". A dpa most azt a kérdést tette fel neki: valóban úgy gondolja-e, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök támadást rendelhet el a NATO-nak, vagyis a világ legerősebb katonai szövetségének valamelyik tagállama ellen.

"Azt tudom, hogy olyasvalakiről van szó, aki őrülten sok pénzt öl bele országa hadseregébe. Mostanra már a költségvetés több mint 40 százalékát költi fegyverkezésre. És kész volt ebben az Ukrajnában folyó háborúban mostanáig 1,1 millió embert feláldozni" - hangoztatta Rutte.

"Úgy vélem azonban, hogy megakadályozhatunk egy támadást azzal, ha szavatoljuk a nyári hágai csúcson elfogadott összes határozat megvalósítását. A védelmi kiadások növeléséről van szó. Emellett arról is gondoskodnunk kell, hogy Ukrajna erős maradjon. Ha ezt a két dolgot megtesszük, akkor elég erősek leszünk ahhoz, hogy megvédhessük magunkat, és akkor Putyin sosem fog próbálkozni" - mondta.

Rutte arra a kérdésre felelve, hogy mennyi idő van a felkészülésre, úgy felelt: "egyes hírszerzési szolgálatok 2027-et, mások 2029-et, vagy 2031-et mondanak". "De 2031 is holnap van, 2029 ma délután, 2027 pedig ebben a pillanatban. Ez azt jelenti, hogy valóban fel kell futtatni a védelmi kiadásokat, ahogy azt Hágában eldöntöttük, és fel kell fognunk, hogy ezek a döntések közel sem lesznek elegendők, ha Ukrajna veszítene" - tette hozzá.

Washington szerepvállalásáról szólva a főtitkár azt mondta: "egyáltalán nem aggódom az Egyesült Államok miatt, mert fenntartások nélkül elkötelezve érzi magát a NATO mellett. Az amerikai nemzetbiztonsági stratégiában világosan az áll, hogy az Egyesült Államok számára prioritás egy biztonságos Európa, egy erős NATO, valamint az Egyesült Államok és a NATO európai részének szoros összetartozása" - mondta.

"Már csak azért sem aggódom, mert az Egyesült Államoknak saját, nagyon is kézzelfogható érdekei fűződnek a NATO-hoz.

Az Északi-sarkkal kapcsolatos az egyik ilyen fontosabb érdek. Látjuk, hogy kínai és orosz hajók közlekednek arra.

Az Északi-sarkot csak együttes erővel tudjuk megvédeni - európai és amerikai NATO-szövetségesek közösen" - jelentette ki, hozzáfűzve, hogy az Atlanti-óceán északi medencéje szintén kulcsszerepet játszik az Egyesült Államok biztonságában.

Az ukrajnai háború békés rendezésére irányuló törekvésekkel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy nem kíván előrejelzésekbe bocsátkozni. "Csak azt mondhatom, hogy mindenki rendkívül keményen dolgozik, az amerikaiak, az európaiak és természetesen Ukrajna is. Az amerikai elnöknek februárban sikerült áttörnie egy falat Putyinnál, amikor először felhívta és elkezdtek Ukrajnáról beszélni. Azóta lényegében minden nap, minden héten és minden hónapban folyamatosan az ukrajnai kérdés megoldásán dolgozik" - húzta alá.

Rutte hangsúlyozta: "egyértelmű egyetértés van abban, hogy nekünk, bárhogyan is végződjön a háború, elejét kell vennünk annak, hogy az oroszok bármikor újra próbálkozzanak Ukrajna megtámadásával". "Ez azt jelenti, hogy nagyon erős biztonsági garanciákra van szüksége Ukrajnának. Azért, hogy Putyin tudja, ha ismét próbálkozik, a válasz pusztító erejű lesz" - tette hozzá.

Ukrajna NATO-csatlakozási kilátásairól szólva Rutte a dolgok elvi és gyakorlati oldaláról beszélt. "Az elvi oldal világos: a washingtoni szerződés és a washingtoni csúcstalálkozó nyilatkozata is érvényben van, ez pedig Ukrajna visszafordíthatatlan útja a NATO-ba. A gyakorlati oldal pedig az, hogy tudjuk, a szövetségesek közül egyesek bejelentették: jelenleg ellenzik Ukrajna NATO-csatlakozását. Ez a valóság, és ebben a keretben kell megoldást találnunk - fejtegette.

"Az amerikaiak jelen pillanatban ezzel nincsenek egyedül. Vannak más szövetségesek is, akik azt mondják, hogy jelenleg ellenzik az ukrán NATO-csatlakozást. A német szövetségi kormány, legalábbis a korábbi német kormány, szintén visszafogott volt ebben a kérdésben. Láttuk, hogy Magyarország és Szlovákia világosan ez ellen foglalt állást. Tudjuk, hogy az Egyesült Államokban komoly kételyek vannak. Tehát igen, ez az érem két oldala. Az egyik az, hogy az elv érvényes. De a gyakorlati valóság az, hogy jelenleg nincs konszenzus" - mondta Rutte.

Címlapról ajánljuk

Ez már nem csak a hajósok problémája: mindenkit érinthet a Duna drámai vízszintje

Minden európai folyón gondot okoz az alacsony vízállás, az áruszállítás szempontjából fontos Rajna és Duna legnagyobb részén gyakorlatilag ellehetetlenült a teherhajózás – mondta el az InfoRádióban a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetségének elnöke. Bencsik Attila hangsúlyozta: csak azokon a folyószakaszokon tudnak közlekedni a hajók, ahol vízlépcsőt építettek.
inforadio
ARÉNA
2026.08.14. péntek, 18:00
Major Róbert
rendőr ezredes, egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem RTK Közbiztonsági Tanszékének vezetője
200 ezer magyar család várja lélegzet-visszafojtva az új kormány döntését: nem tudják, mi lesz két hónap múlva a hitelükkel

200 ezer magyar család várja lélegzet-visszafojtva az új kormány döntését: nem tudják, mi lesz két hónap múlva a hitelükkel

Órákig értekezhetnénk arról, mennyire kiszámíthatatlan módon nyúltak bele a magyar háztartások pénzügyeibe az egymást követő Orbán-kormányok. Az azonban extrémnek számított volna már akkor is, hogy 200 ezer magyar lakáshiteles nem tudja, milyen szabályok szerint határozzák meg a törlesztőrészletét másfél-két hónap múlva.  Márpedig a kamatstop szeptember 30-ai kivezetéséről szóló legutóbbi kormánybejelentést máig nem követte jogszabály, nem tudni, mire készüljenek a felek. A hatályos törvény alapján „örökké” tart az intézkedés, ezért a bankok több tízmilliárd forintnyi veszteséget számoltak el a második negyedévben, bár a legrosszabb forgatókönyvet ügyesen elkerülték. Piaci forrásaink szerint valószínű, hogy az idei év már elúszott a kamatstop kivezetése szempontjából, a Pénzügyminisztérium azonban nem válaszolt ezzel kapcsolatos megkeresésünkre. A kérdéssel a Portfolio szeptemberi Future of Finance 2026 konferencián is foglalkozunk, nem érdemes lemaradni róla.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×