Infostart.hu
eur:
365.15
usd:
316.57
bux:
149607.68
2026. augusztus 11. kedd Tiborc, Zsuzsanna
Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter (b) és Mark Rutte NATO-fõtitkár sajtónyilatkozatának végén, a NATO védelmi minisztereinek ülése elõtt a védelmi szervezet brüsszeli székházában 2025. október 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Óvatosságra int a NATO-főtitkár az orosz gépek lelövésével kapcsolatban

Ukrajna támogatásának a lehető legerősebbnek kell maradnia, mert csak így tud helytállni a harcban - közölte a NATO főtitkára Brüsszelben szerdán.

Mark Rutte a szövetséges országok védelmi minisztereinek találkozóját megelőzően tartott sajtótájékoztatóján közölte: az Ukrajnának nyújtott támogatásban kiemelt fontosságú a légvédelmi rendszerek, különösen az elfogó vadászgépek biztosítása, amelyek elengedhetetlenek a civil lakosság és létfontosságú infrastruktúra védelmében, a folyamatos orosz támadásokkal szemben.

Elmondta: a tagállamok minisztereinek meg kell beszélniük azt is, hogy a szövetség miként tehet többet a NATO védelme érdekében például a drónberepülések megelőzésben. „Ami a drónokat illeti, tanulva Ukrajnától, biztosítanunk kell, hogy a szövetséges országok a lehető leghamarabb bevezessék a legújabb technológiákat” – jelentette ki a NATO-főtitkár.

Elmondta, a katonai szövetség és az Európai Unió egy drónfal felállításában működik együtt, amely a tagországokat fogja védeni az esetleges drónbetörésektől. „Biztosíthatom önöket, hogy az EU és a NATO együttműködése nagyon jó. Az Európai Bizottság és a katonai szövetség arra törekszik, hogy kihasználják a két szervezet erejét annak ellenére, hogy bizonyos erők megpróbálnak megosztani bennünket” – fogalmazott Rutte, majd leszögezte: ezek az erők nem járnak sikerrel. Hozzátette: az EU-nak és a NATO-nak eltérő szerepe van. A NATO a katonai képességeket biztosítja, az EU pedig a belső piaca kiaknázása által gondoskodik arról, hogy a szükséges pénz rendelkezésre álljon.

Kérdésre válaszolva közölte:

nem ért egyet azzal a vélekedéssel, mely szerint, ha egy orosz repülőgép, akár szándékosan, akár nem, belép a NATO légterébe, akkor mindenképp le kell lőni.

Véleménye szerint meg kell győződni arról, hogy az orosz légijármű fenyegetést jelent-e. Amennyiben fenyegetést jelent, mindent meg kell tenni a fenyegetést elhárítására. Ha azonban nem jelent fenyegetést, a NATO képességei lehetővé teszik, hogy a területére belépett repülőgépeket a légterén kívülre kísérje, „világossá téve a rezsim számára”, hogy hagyjon fel az ilyen tevékenységével – hangoztatta.

„Minden rendelkezésünkre áll, minden képességünk megvan ahhoz, hogy biztosítsuk a NATO légterének és minden négyzetméterének a védelmét” – fogalmazott.

A NATO erős szövetség, sokkal erősebb, mint Oroszország – tette hozzá beszédében a NATO-főtitkár.

Pete Hegseth, az Egyesült Államok védelmi minisztere a szövetséges országok azon friss kötelezettségvállalására emlékeztetve, amely szerint tíz éven belül a bruttó hazai termékük (GDP) legalább öt százalékára növelik a védelmi kiadásaikat, kijelentette: „szükségünk van az elkötelezettség fokozására”.

Ezek a kötelezettségvállalások hamarosan képességekké válnak – húzta alá Hegseth, majd hozzátette: ennek lényeges eleme, hogy az európai országok hozzájárulásával amerikai fegyverek kerülnek az ukrajnai harctérre, hogy békét hozzanak.

„Ha van valami, amit Trump elnök alatt tanultunk, az a béke aktív alkalmazása az erőn keresztül.

Békét akkor érsz el, ha erős vagy. Nem akkor, ha erős szavakat használsz, vagy ujjal mutogatsz. A békét akkor éred el, ha erős és valódi képességeid vannak, amelyeket az ellenfelek tiszteletben tartanak” – fogalmazott.

Az Egyesült Államok azt várja, hogy egyre több ország egyre több fegyvert vásároljon tőle és adományozzon katonai eszközöket az ukrajnai konfliktus békés lezárása érdekében - jelentette ki.

Az izraeli–palesztin békemegállapodásra utalva Hegseth közölte: a világ látja, hogy Amerikának olyan elnöke van, aki a békéért küzd, és támogatja azokat, akik az Egyesült Államok mellett állnak és szintén a békéért küzdenek.

Címlapról ajánljuk
Horn Gábor az államfőválasztásról: a Tisza él a Fidesz által megteremtett eszközökkel

Horn Gábor az államfőválasztásról: a Tisza él a Fidesz által megteremtett eszközökkel

Kedden köztársasági elnököt választ az Országgyűlés. Az egyetlen jelölt a Tisza Párt által felkért Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke. Az államfőválasztásról, valamint a köztársasági elnöki tisztség magyarországi szerepéről és társadalmi megítéléséről kérdezte az InfoRádió Horn Gábort, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökét.

Lakatos Mónika az Arénában: van, ami a sok időjárási rekordnál is érdekesebb ebben a nyárban

Több abszolút időjárási rekord is megdőlt júniusban és júliusban Magyarországon, de történt a rekordoknál is érdekesebb, ugyanakkor riasztóbb változás is az időjárásunkban – mondta Lakatos Mónika, a HungaroMet éghajlatkutatója az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.08.11. kedd, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Tisza-kormány: órákon belül szavaznak az új köztársasági elnökről, Mészáros Lőrinc cégét kizárták az uniós pénzekből

Tisza-kormány: órákon belül szavaznak az új köztársasági elnökről, Mészáros Lőrinc cégét kizárták az uniós pénzekből

Kedden 14 órától választ köztársasági elnököt az Országgyűlés a kétnapos rendkívüli ülés zárásaként. Az egyetlen hivatalos jelölt Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke, akit a Tisza-frakció ajánlott – a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk nem vesz részt a szavazáson, ez azonban a voksolás eredményességét nem befolyásolja. A délelőtt a zárószavazásokkal telt: a Ház elfogadta többek között az egészségügyi adatkezelési csomagot, a köznevelési törvénymódosítást, a közpénzügyi reformokhoz kapcsolódó államháztartási szabályokat, a 2026-os költségvetés módosítását és a rendészeti feladatellátás átalakítását. Ezt követően indult a vényköteles gyógyszerek áfamentességéről szóló javaslat rendkívüli eljárásrendben zajló vitája. Közben két nagy uniós forrásokat érintő hír is érkezett: az MFB átláthatósági okokból kizárta az OPUS TITÁSZ-t az uniós hálózatfejlesztési pályázatokból, csütörtökön pedig az Alkotmánybíróság tárgyalja a Fidesz–KDNP indítványát, amely a forrásokhoz való hozzáférést biztosító reformcsomag kulcstörvényét támadja. Percről percre tudósítunk a keddi fejleményekről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×