Infostart.hu
eur:
355.25
usd:
308.28
bux:
133670.96
2026. június 6. szombat Cintia, Norbert
Vlagyimir Putyin orosz (b) és Hszi Csin-ping kínai elnök a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) kétnapos csúcstalálkozójának második napján az észak-kínai Tiencsin kikötővárosban 2025. szeptember 1-jén.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Alekszandr Kazakov

Hszi Csin-ping: a kínai–orosz kapcsolatok erősebbek, mint valaha

A kínai-orosz kapcsolatok kiállták a nemzetközi változások próbáját, és a jószomszédi viszonyon, a stratégiai együttműködésen és a kölcsönös előnyökön alapuló nagyhatalmi együttműködés mintájává váltak - jelentette ki Hszi Csin-ping kínai államfő kedden Pekingben, amikor a Nagy Népi Csarnokban fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

A kínai elnök szerint a kínai–orosz együttműködés hű maradt alapvető célkitűzéseihez, és számos területen jelentős eredményeket hozott. A kínai elnök hozzátette: Peking kész magasabb szintre emelni kapcsolatait Moszkvával, támogatni egymás fejlődését és összehangolni álláspontjaikat a fontos kérdésekben.

Hszi Csin-ping emlékeztetett: a globális kormányzás kezdeményezésének célja, hogy a hasonló gondolkodású országokkal együttműködve határozottan támogassák az ENSZ Alapokmányának céljait és alapelveit, és előmozdítsák egy igazságosabb nemzetközi rend kialakítását.

Hangsúlyozta: Kína és Oroszország a szuverén egyenlőség, a nemzetközi jog tiszteletben tartása és a multilateralizmus mellett foglal állást, és az emberiség közös jövőjének építése érdekében kész erősíteni együttműködését olyan fórumokon, mint az ENSZ, a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO), a feltörekvő országokat tömörítő BRICS-csoport, valamint a G20 csoport.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint az orosz–kínai kapcsolatok történelmi csúcspontra jutottak és kiemelt stratégiai jelentőséggel bírnak.

Emlékeztetett, hogy a második világháborúban a két ország együttműködése kulcsszerepet játszott a győzelemben, ami ma is szilárd alapot ad a kapcsolatoknak. Putyin üdvözölte Hszi Csin-ping globális kormányzásról szóló kezdeményezését. Hozzátette: Moszkva kész fenntartani a stratégiai együttműködést és erősíteni a gyakorlati kapcsolatait Pekinggel.

A felek több mint húsz megállapodást írtak alá, köztük az energia, az űrkutatás, a mesterséges intelligencia, a mezőgazdaság, az egészségügy, a kutatás, az oktatás és a média területén.

Címlapról ajánljuk
Így rondít bele Irán helyzete az Európának kitett magyar ipari termelési adatokba

Így rondít bele Irán helyzete az Európának kitett magyar ipari termelési adatokba

Áprilisban az ipari termelés havi alapon 1,1 százalékkal csökkent, míg éves alapon 0,9 százalékkal bővült. Az 1,1 százalékos csökkenés első ránézésre nem kedvező adat, de az előző hónap 3,1 százalékos növekedése után nem meglepő a korrekció – mutatott rá az InfoRádiónak nyilatkozva Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Bürokratikus aktacsomagba rejtette az EU az új szuverenitási háborúját

Bürokratikus aktacsomagba rejtette az EU az új szuverenitási háborúját

Az Európai Bizottság átfogó technológiai szuverenitási csomagot mutatott be Brüsszelben, amellyel csökkenteni kívánja Európa függőségét a chipek, a mesterséges intelligencia, a felhőszolgáltatások és a nyílt forráskódú technológiák terén. A javaslatcsomag két új jogszabályt – a Chips Act 2.0-t és a Cloud and AI Development Actet –, valamint egy nyílt forráskódú stratégiát és az energiaszektor digitalizációjáról szóló útitervet tartalmaz. A Bizottság nem az európai piac bezárását, hanem a kezelhető függőségek kialakítását célozza, hogy az EU kulcstechnológiákban ne legyen kiszolgáltatva külső szereplőknek. A finanszírozásban a közpénz elsősorban magvető és kockázatcsökkentő szerepet kapna, miközben a beruházások nagy részét a magántőkének kellene biztosítania.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×