Infostart.hu
eur:
379.32
usd:
324.52
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Milorad Dodik, a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság elnöke a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel a megbeszélésük után tartott közös sajtótájékoztatón 2024. szeptember 12-én.
Nyitókép: MTI/Kocsis Zoltán

A boszniai szerbek november végén választhatnak új elnököt

November 23-ra írják ki az előre hozott elnökválasztást a boszniai Szerb Köztársaságban – erről döntött a szövetségi választási bizottság (CIK) többségi szavazattal.

A CIK augusztus elején határozott úgy, hogy megfosztja hivatalától Milorad Dodikot. A döntés hátterében az állt, hogy a boszniai fellebbviteli bíróság másodfokú ítéletében megerősítette a Milorad Dodik elleni elsőfokú ítéletet, és a boszniai szerb elnököt egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, hivatali tevékenységeitől pedig hat évre eltiltotta.

Mivel a boszniai törvények értelmében a börtönbüntetés pénzbírsággal kiváltható, Milorad Dodik korábban már kifizette a kiszabott 36 500 konvertibilis márka (mintegy 7,4 millió forint) összegű büntetést.

A boszniai szövetségi ügyészség 2023 augusztusában emelt vádat Dodik ellen

a büntetőtörvénykönyv azon pontja alapján, amely szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetésre ítélhető, és hivatali tevékenységeitől akár tíz évre is eltiltható az a hivatalos személy, aki nem tartja be, nem hajtja végre vagy akadályozza a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit. A boszniai Szerb Köztársaság elnökét azzal vádolták, hogy nem hajlandó figyelembe venni Christian Schmidt főképviselő döntéseit, mert aláírta a nemzetközi főképviselő intézményének és hatásköreinek elutasításáról szóló törvényt.

A büntetőtörvénykönyv vonatkozó pontját éppen Christian Schmidt módosította, döntésének hátterében pedig a boszniai szerb politikusok kijelentései és lépései álltak.

Az EBESZ bosznia-hercegovinai missziója azonnal üdvözölte a választások kiírásáról szóló döntést, és felszólította az összes érintett szereplőt, hogy biztosítsák a teljes választási folyamat békés és rendezett lebonyolítását. A választások megzavarására vagy jogellenes befolyásolására irányuló minden intézkedés jelentős kockázatot jelent az ország stabilitására - figyelmeztettek.

Dodik nem hajlandó elfogadni a felmentéséről szóló döntést,

és továbbra is a boszniai Szerb Köztársaság elnökének tartja magát. Annak ellenére, hogy ehhez nem volt törvényes joga a CIK határozata alapján, nemrég javaslatot tett az új kormány összetételére vonatkozóan is. Október 25-re pedig népszavazást kezdeményezett a boszniai Szerb Köztársaság parlamentjénél, amelyen a választók véleményt mondhatnak arról, hogy elfogadják-e Milorad Dodik hivatalától megfosztott államfő eltávolítását, illetve elfogadják-e az 1995-ös daytoni békemegállapodás alapján létrehozott nemzetközi főképviselői hivatal döntéseit.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump: Iránt még nem is kezdtük el igazán keményen ütni, most jön a java

Donald Trump: Iránt még nem is kezdtük el igazán keményen ütni, most jön a java

A „nagy hullám még hátravan” az Irán elleni offenzívából Donald Trump amerikai elnök szerint, aki hétfőn a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: „még nem is kezdték el igazán keményen ütni őket”. Az elnök a Fehér Házban is sajtótájékoztatót tartott. Elmondta: „Irán rendelkezett olyan rakétákkal, amelyek képesek voltak eltalálni Európát és a helyi és tengerentúli bázisainkat, és hamarosan olyan rakétákkal is rendelkezett volna, amelyek el tudták volna érni gyönyörű Amerikánkat”.

Orbán Viktor: műholdfelvételeink vannak arról, hogy működőképes a Barátság kőolajvezeték

Műholdfelvételek bizonyítják, hogy a Barátság kőolajvezeték újraindításának technikai akadálya nincs. Felszólítom Zelenszkij elnököt, hogy azonnal indítsa újra az olajszállításokat – írta Orbán Viktor miniszterelnök egy Facebook-videóhoz.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Fokozódnak az amerikai veszteségek, Európát fenyegeti Irán, Izrael szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Fokozódnak az amerikai veszteségek, Európát fenyegeti Irán, Izrael szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Éjjel támadást indított Izrael ellen a libanoni Hezbollah, az izraeli haderő elsöprő ellencsapással válaszolt, Bejrútot is lebombázták - Jeruzsálem most szárazföldi inváziót mérlegel. Reggel Ali Laridzsáni iráni vezető bejelentette: Teherán nem fog tárgyalni az Egyesült Államokkal. Az USA veszteségeket szenvedett a háborúban: három amerikai katona meghalt, ma reggel baráti tűz miatt lezuhant három amerikai vadászgép Kuvait területén. Közben Izrael és az öbölmenti olajállamok nagyvárosai intenzív támadás alatt állnak, a szövetségesek pedig Teherán térségét bombázzák. Irán megtámadta az EU-tagállam Cipruson található brit katonai bázist is, immáron 13 ország területére terjednek ki a harcok. Teherán a nap folyamán bejelentette: az ellenséges légierő lebombázta a natanzi atomkomplexumot. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború hétfői eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×