Tíz évvel ezelőtt, 2015 augusztus utolsó hetében hangzott el az akkori kancellár, Angela Merkel híressé vált, ugyanakkor sokat bírált kijelentése a menekültek befogadásáról. „Meg tudjuk csinálni! (Wir schaffen das!)” – hangzott az üzenet, és annak nyomán 2015-ben és 2016- ban összesen több mint egymillió menekült érkezett Németországba. Számuk azóta rohamosan növekedett, és mára meghaladja a hatmilliót.

Az évfordulón hozták nyilvánosságra a berlini székhelyű Német Gazdaságkutató Intézet, a DIW felmérését a bevándorlók helyzetéről, és ebből kiderül, hogy többségük talált munkát magának, a beilleszkedés azóta sem zökkenőmentes, sok gondot okozva egyes tartományokban. A menekültválság az elmúlt években ugyanakkor egyre inkább rányomta bélyegét a politikára is. Általános vélekedés szerint jelentős mértékben hozzájárult az ellenzéki AfD (Alternatíva Németországért) fokozatos erősödéséhez. Ez vezetett ahhoz is, hogy a májusban hivatalba lépett konzervatív kancellár, Friedrich Merz az általa liberálisnak tartott menekültpolitika jelentős szigorítását hirdette meg.

A berlini intézet most közzétett tanulmánya 2017 és 2023 között érkezett menekültek hangulatát igyekezett feltérképezni. A kutatók azt a kérdést tették fel a megkérdezetteknek, hogy megítélésük szerint szívesen látják-e őket Németországban. A válaszok alapján a tanulmány arra következtetett hogy egyre többen aggódnak az idegenellenesség, sőt idegengyűlölet erősödése miatt. Az elmúlt években fokozatosan növekedett azoknak a száma, akik a feltett kérdésre nemmel válaszoltak. Míg 2017-ben a válaszadók 84 százaléka a kérdésre határozott igen mondott, 2020-ban ugyanez az arány 78 százalékra csökkent. Ugyanakkor 2023-ban a menekültek mindössze 65 százaléka érezte úgy, hogy szívesen látják őket. Noha a most közzétett tanulmány az elmúlt évre vonatkozóan adatokat nem közölt, elemzők szerint aligha kétséges, hogy ez az arány tovább csökkent.

Az illetékes német társadalmi-gazdasági testület (SOEP) adataira hivatkozó DIW-tanulmányban azokat a menekülteket kérdezték, akik 2022 végéig kértek menedékjogot vagy átmeneti védelmet Németországban, de a Törökországból és Ukrajnából ékezettek válaszait nem vették figyelembe az elemzésben.

A szerzők már akkor is összefüggést láttak a korlátozó migrációs politikai intézkedésekről zajló nyilvános vita és a befogadás érzésének csökkenése között. „Ráadásul már 2023-ban – akárcsak ma – egyre ellenségesebb volt a hangulat a migrációval szemben, az ezzel kapcsolatos álláspontok a politikai vitákban is fokozatosan erősödtek” – mutatott rá az elemzés, amely utalt arra is, hogy a menekültekkel szembeni diszkrimináció erősebben érvényesült a keleti tartományokban.

A korábban, 2016-ban és 2017-ben megkérdezett menekültek 32, illetve 29 százaléka „aggódott” a idegenellenesség és az idegengyűlölet miatt, 2023-ra ugyanakkor ez az arány már 54 százalékra emelkedett. Mindennek ellenére túlnyomó többségük Németországban akar maradni. A tanulmány szerint 98 százalékuk tervezte a honosítást, és egy részük már kérelmezte, sőt meg is kapta azt.