Infostart.hu
eur:
386.15
usd:
329.03
bux:
0
2025. december 31. szerda Szilveszter
2025. február 23-án Kijevben készített kép Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök-helyettesről, gazdasági miniszterről Az ukrán parlament július 17-én megszavazta Szviridenko miniszterelnöki kinevezését. Elődje, Denisz Smihal öt év szolgálat után távozik a kormányfői posztról, de a hírek szerint ő váltja Rustem Umerovot a védelmi miniszteri székben.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Megválasztották Ukrajna új miniszterelnökét

Az ukrán parlament miniszterelnökké választotta Julija Szviridenkót csütörtökön – jelentette be egy ellenzéki képviselő.

Olekszij Honcsarenko a Telegramon azt közölte, Szviridenko jelöltségére 262-en szavaztak igennel a 450 fős törvényhozásban.

A parlament előző nap menesztette Denisz Smihalt a kormányfői posztról, az addig az első miniszterelnök-helyettes tisztségét betöltő, illetve a gazdasági tárca élén álló, 39 éves Szviridenkót pedig Volodimir Zelenszkij államfő javasolta a posztra.

A szavazásról Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő által közzétett fotó szerint 22-en szavaztak Szviridenko jelöltsége ellen, 26-an pedig tartózkodtak.

Az ukrajnai háború 2022-es kitörése óta most változott először a miniszterelnök személye.

A parlament weboldalán található tájékoztatás szerint a volt kormányfő Rusztem Umerovot váltja a védelmi miniszteri tisztségben.

Smihal kedden nyújtotta be lemondását a kormányfői tisztségről. Bár a miniszterelnök lemondása automatikusan magával vonja az egész kormány felmentését, a hadiállapotról szóló törvény 10. cikke kimondja, hogy hadiállapot idején nem szüntethetők meg a kabinet jogkörei.

Címlapról ajánljuk
Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

A 2026. január 1-jén hatályba lépő karbonvám (CBAM) hatására jelentősen emelkedhet a nem EU-tag balkáni államokból és Ukrajnából származó, nagyrészt szénerőművekben megtermelt villamos energia magyarországi behozatalának ára. Amint a CBAM hatályba lép, az általa okozott költségnövekedés egyik napról a másikra jelentősen csökkentheti az EU balkáni eredetű villamos energia iránti keresletét, ezzel egyben egy kulcsfontosságú exportbevételi forrástól is elvágva az érintett országokat, és végül arra kényszerítheti az érintett kormányokat, hogy bezárják a rendkívül szennyező és egyre inkább gazdaságtalan széntüzelésű erőműveiket. Értékelések szerint, hacsak a villamosenergia-ágazatra vonatkozó szabályokat nem finomítják, a karbonvám az egész európai árampiaci integrációt és az ellátásbiztonságot is veszélyeztetheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×