Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Lars Klingbeil pártfőtitkár a nagykoalícióban kormányzó Német Szociáldemokrata Párt (SPD) berlini kongresszusán 2019. december 6-án.
Nyitókép: MTI/AP/DPA/Bernd von Jutrczenka

Megújulást hirdetett kongresszusán az SPD, és azonnal nekiugrott az AfD-nek

Nagy ambíciókkal vágott neki a szociáldemokrata párt múlt hét végi kongresszusának, de súlyos viták árnyékolták be a háromnapos tanácskozást.

Németország legnagyobb hagyományokkal rendelkező, 1863-ban alakult pártja nem éppen sikeres éveket tudhat maga mögött. Tavaly novemberben megbukott az Olaf Scholz kancellár vezette, az SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a liberális FDP-ből álló hárompárti koalíció. Az előrehozott, február végén rendezett parlamenti választásokat a papírformát igazolva a konzervatív CDU/CSU nyerte, míg az SPD-nek a kisebbik kormánypárt szerepe jutott. Olaf Scholz immár csak parlamenti képviselő, Németország új kancellárja a CDU elnöke, Friedrich Merz lett.

A szavazást a CDU/CSU a voksok 28,5 százalékával nyerte, míg a második helyen koábbi szavazatainak számát megkétszerezve, 20,8 százalékkal a radikális jobboldali AfD párt végzett. A szociáldemokratáknak 16,4 százalékkal a harmadik hely jutott, a párt támogatottsága azonban február vége óta 15 százalékosra csökkent. Ez is magyarázza, hogy a választások óta első kongresszusán a fő napirendi pont az új vezetőség megválasztása, illetve a megújulás irányának kijelölése volt.

Menesztették a két társelnök egyikét, Saskia Eskent, míg az időközben alkancellárrá és pénzügyminiszterré előlépő Lars Klingbeil továbbra is a párt társelnöke maradt. Mellé pedig második pártvezetővé a korábbi parlamenti elnököt és jelenlegi munkaügyi minisztert, Bärbel Bast választották. Hírek szerint a menesztett Esken elismerte ugyan, hogy társelnökként hibákat követett el, az eljárást azonban „rendkívül megalázónak” bélyegezte. De Klingbeil sem örülhet igazán, mert a párt történetében a krónikák szerint eddig egyetlen politikust választották pártelnökké oly csekély, a 60 százalékot alig meghaladó aránnyal, mint most őt. Ebből a szempontból jelzésértékű az is, hogy az új társelnökre, Bärbel Basra a küldöttek több mint 80 százaléka szavazott.

Ami pedig a beharangozott megújulást illeti, a tudósítások többsége ténylegesen egy törekvést emelt ki, ez pedig az AfD betiltásának előkészítése volt. Noha a radikális jobboldali pártot az alkotmányvédelmi hivatal a közelmúltban „bizonyítottan szélsőséges” pártnak minősítette, az AfD fellebbezése nyomán ezt a minősítést felfüggesztette. A továbbra is jelentős országos támogatottsággal rendelkező párt betiltásához a kölni közigazgatási bíróság döntése nyomán az alkotmányvédelmi hivatal, valamint a Bundestag és a Bundesrat jóváhagyására lenne szükség.

Ennek pedig több mint csekély a valószínűsége, amit jelez az is, hogy a koalíciós kormány belügyminisztere, a kisebbik keresztény pártot, a CSU-t képviselő Alexander Dobrindt szinte azonnal elhatárolódott az SPD kongresszusi felhívásától. A miniszter leszögezte, hogy ezt a felhívást semmiképp nem tekinti olyan felszólításnak, amely cselekvésre késztetné őt. Dobrindt korábban többször is hangsúlyozta, hogy nem támogatja a betiltást, amely szerinte tovább erősítené a pártot. Friedrich Merz kancellár korábban ugyancsak kételyeit fejezte ki egy esetleges ilyen lépessel kapcsolatban. Julia Klöckner, a Bundestag kereszténydemokrata elnöke azt hangoztatta, hogy egy ilyen kérdésben „világos szabályok szerint és semlegesen” kíván eljárni.

A beszámolók szerint nem a megújulásra utalt az a vita sem, amely a kongresszuson a 2011-ben felfüggesztett hadkötelezettség esetleges újbóli bevezetésével kapcsolatban bontakozott ki. Ráadásul a vitázó fél Németország és egyben az SPD legnépszerűbb politikusa, a védelmi miniszter Boris Pistorius, valamint a párt ifjúsági szervezete, a Jusos elnöke, Philipp Türmer volt. Az utóbbi eddig a hadkötelezettség minden formájának bevezetését határozottan elutasította, most végül kompromisszumos megállapodás született, amely a rugalmasságra helyezte a hangsúlyt. „Az SPD elkötelezett egy új katonai szolgálat mellett, amely az önkéntességen, illetve az önkéntességet kötelező szolgálattal ötvöző svéd katonai szolgálati modellen alapul” – hangsúlyozta a közös állásfoglalás. A Jusos vezetője azt emelte ki, hogy nem lesz olyan katonai szolgálat, amely automatikusan kényszerítést jelent.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×