Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csengővel jelzi az uniós a tagországok külügyminisztereinek brüsszeli informális tanácsülése kezdetét 2024. december 16-án.
Nyitókép: MTI/Purger Tamás

Izraeli-iráni konfliktus - az Európai Unió álláspontja

Az Európai Unió mindig is egyértelművé tette, hogy Iránnak soha nem szabad megengedni, hogy atomfegyverhez jusson, a tartós biztonságot azonban a diplomácia, nem pedig katonai fellépés építi - jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az Európai Unió nevében közzétett nyilatkozatában vasárnap.

Kaja Kallas közölte, hogy az Európai Unió szorosan figyelemmel kíséri a közel-keleti helyzetet, és aggodalmát fejezi ki az eszkaláció miatt, amely - mint kiemelte - az Irán elleni izraeli légcsapásokat és Irán válaszát követően a Közel-Kelet destabilizálódásával fenyeget.

"Az EU megerősíti szilárd elkötelezettségét a regionális biztonság mellett, beleértve Izrael állam biztonságát is, és felszólítja az összes felet, hogy tartsák be a nemzetközi jogot, tanúsítsanak önmérsékletet, és tartózkodjanak a további olyan lépésektől, amelyek súlyos következményekkel, például radioaktív anyagok kibocsátásával járhatnak" - fogalmazott.

Közölte: az EU aggodalmát fejezi ki a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) legutóbbi jelentése miatt is, amely megállapította, hogy Irán nem teljesíti az atomsorompó-szerződés szerinti jogilag kötelező érvényű kötelezettségeit.

"Úgy gondoljuk, hogy a diplomáciának kell győzedelmeskednie" - fogalmazott Kallas, majd hangsúlyozta: az EU továbbra is hozzájárul minden diplomáciai erőfeszítéshez a feszültségek csökkentése és az iráni nukleáris kérdés tartós megoldásának megtalálása érdekében. Ez csak tárgyalásos megállapodás révén lehetséges - tette hozzá az uniós főképviselő.

Címlapról ajánljuk
Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

„A mai napon a kormány nevében benyújtom az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását” – írta Facebook-oldalán Magyar Péter miniszterelnök, aki szombat délután videóüzenetben és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Az új köztársasági elnököt az alkotmányozási folyamat lezárultáig, de legfeljebb 5 évre az Országgyűlés választja meg, várhatóan még nyáron. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A jelenlegi képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól már alkalmazandó lesz. Vármegye helyett újra megye jön, nem lesznek főispánok sem.

Megváltoztak a nyarak, itt a bizonyíték: a mai magyar gyerekek egy sokkal forróbb éghajlatba születtek bele

A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg: több forró nap fordult elő a 2013–2025 között született Alfa-generáció születési időszakában, mint a megelőző X, Y és Z generáció idején együttvéve. A HungaroMet adatelemzéséből az is kiderül, hogy Budapesten egyre gyakoribbak és tartósabbak a hőhullámok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Trump nem adja fel: újabb támadások érhetik a Fed-et

Trump nem adja fel: újabb támadások érhetik a Fed-et

Donald Trump és szövetségesei nem adták fel a Federal Reserve feletti nagyobb befolyás megszerzését: a Fehér Házhoz köthető tisztviselők aktívan vizsgálják, hogyan lehetne leváltani a Fed Kormányzótanácsának egyes tagjait, köztük Lisa Cook kormányzót és Jerome Powell korábbi elnököt. Bár a Legfelsőbb Bíróság egyelőre megakadályozta Cook eltávolítását, a szűk jogi alapokon nyugvó döntés nem zárta le végleg a kérdést, és Trump már jelezte, hogy újraindítja az eljárást. A washingtoni testület mellett a kormányzat a regionális Fed-bankokra is kiterjeszti figyelmét – Scott Bessent pénzügyminiszter az Atlantai Fed megüresedett elnöki posztjára keres az elnök gazdaságpolitikájához közel álló jelöltet. A háttérben a kamatpolitikai vita húzódik: Trump alacsonyabb kamatokat sürget, miközben az inflációs nyomás erősödése miatt a Fed döntéshozóinak egy része akár kamatemelést sem zár ki.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×