Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csengővel jelzi az uniós a tagországok külügyminisztereinek brüsszeli informális tanácsülése kezdetét 2024. december 16-án.
Nyitókép: MTI/Purger Tamás

Izraeli-iráni konfliktus - az Európai Unió álláspontja

Az Európai Unió mindig is egyértelművé tette, hogy Iránnak soha nem szabad megengedni, hogy atomfegyverhez jusson, a tartós biztonságot azonban a diplomácia, nem pedig katonai fellépés építi - jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az Európai Unió nevében közzétett nyilatkozatában vasárnap.

Kaja Kallas közölte, hogy az Európai Unió szorosan figyelemmel kíséri a közel-keleti helyzetet, és aggodalmát fejezi ki az eszkaláció miatt, amely - mint kiemelte - az Irán elleni izraeli légcsapásokat és Irán válaszát követően a Közel-Kelet destabilizálódásával fenyeget.

"Az EU megerősíti szilárd elkötelezettségét a regionális biztonság mellett, beleértve Izrael állam biztonságát is, és felszólítja az összes felet, hogy tartsák be a nemzetközi jogot, tanúsítsanak önmérsékletet, és tartózkodjanak a további olyan lépésektől, amelyek súlyos következményekkel, például radioaktív anyagok kibocsátásával járhatnak" - fogalmazott.

Közölte: az EU aggodalmát fejezi ki a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) legutóbbi jelentése miatt is, amely megállapította, hogy Irán nem teljesíti az atomsorompó-szerződés szerinti jogilag kötelező érvényű kötelezettségeit.

"Úgy gondoljuk, hogy a diplomáciának kell győzedelmeskednie" - fogalmazott Kallas, majd hangsúlyozta: az EU továbbra is hozzájárul minden diplomáciai erőfeszítéshez a feszültségek csökkentése és az iráni nukleáris kérdés tartós megoldásának megtalálása érdekében. Ez csak tárgyalásos megállapodás révén lehetséges - tette hozzá az uniós főképviselő.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×