Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján Rutte hangsúlyozta, hogy "a helyzet rendkívül gyorsan mérgesedik el".

A főtitkár nemmel válaszolt arra a kérdésre, jelenthet-e az izraeli támadás újabb lépést egy esetleges nukleáris konfliktus vagy világháború irányába, kiemelve: "Nem vagyunk hozzá közel".

"Mindannyian a feszültség mihamarabbi csökkentésére összpontosítunk" - tette hozzá.

Kristersson a maga részéről szintén arra figyelmeztetett, hogy az éjszakai műveletek "jelentős mértékben súlyosbíthatják a helyzetet egy már egyébként is instabil térségben".

Mint mondta, széles körű egyetértés van abban a kérdésben, hogy Iránnak nem szabad megengedni nukleáris fegyverek kifejlesztését, és hangsúlyozta, hogy az ügyet vissza kell terelni a tárgyalóasztalhoz, máskülönben növekedhet a terrorfenyegetettség.

"A helyzet akár tovább mérgesedhet, de elképzelhető a feszültség csökkenése is; minden attól függ, mi történik az elkövetkezendő órákban és napokban" - jelentette ki.

A sajtótájékoztatón a felek kiemelték továbbá a védelmi kiadások növelésének fontosságát. Kristersson elmondta: egyetért azzal, hogy ezeket a kiadásokat a GDP öt százalékára kell emelni, hozzátéve, hogy Stockholm teljesíteni fogja ezt a célkitűzést.

A NATO "legfiatalabb tagjának" számító Svédország jelenleg GDP-jének körülbelül 2,7 százalékát fordítja védelmi célokra.

A miniszterelnök emellett a NATO egységének fontosságát hangoztatta, kiemelve, hogy csak így lehet a szövetség erejét megőrizni, valamint leszögezte: eljött a pillanat, hogy Európa felvállalja a felelősséget a saját védelméért. Kitért Oroszországra is, amellyel kapcsolatban azt mondta: nem csupán Ukrajnára, hanem "az összes európai országra nézve is fenyegetést jelent".

Mint kiemelte, Ukrajna önvédelmi kapacitásainak támogatása a NATO-tagállamok számára is előnyös, ugyanis a többi között ezáltal erősíthetik meg a szabályokon alapuló világrendet is.

Hangsúlyozta, hogy az orosz "árnyékflotta" ellen hozott intézkedések meggyengítették Oroszország gazdaságát, hozzátéve, hogy "amennyiben szükséges", Svédország kész - akár más tagállamokkal közösen - fokozni aktivitását a balti-tengeri térségben.

Az éjszakai izraeli légicsapásokkal összefüggésben a török külügyminisztérium is közleményt adott ki, amelyben "a lehető legélesebben" ítélte el Izraelt, "nemzetközi jogba ütköző provokációnak" nevezve a műveletet, amely a régiós feszültség mélyítéséhez vezethet.

"A támadás azt mutatja, hogy Izrael nem kívánja a kérdést diplomáciai úton rendezni" - olvasható a közleményben.

Az iraki kormány szintén azt emelte ki, hogy a hadműveletekkel Izrael "veszélybe sodorja a nemzetközi békét és biztonságot".

Görögországban - mint arról Kiriákosz Micotákisz kormányfő hivatala beszámolt - összehívták a nemzetbiztonsági tanácsot.

Jan Lipavsky cseh külügyminiszter azt mondta: "nagymértékben megérti" Izraelt, amiért a zsidó állam "lépéseket tett annak érdekében, hogy megakadályozza egy atombomba előállítását a Közel-Keleten". David Schön, a cseh országos rendőrkapitányság szóvivője pedig bejelentette, hogy országszerte megerősítik az izraeli és a zsidó intézmények védelmét.

Németországban a biztonsági kabinet is ülést tartott, amelyen - mint Friedrich Merz német kancellár közleményben tájékoztatott - a Németországban lévő izraeli és zsidó intézmények megerősített védelme mellett az Izraelben, Iránban, illetve a Közel-Kelet más országaiban élő német állampolgárok védelmének fokozásáról is döntöttek.

Friedrich Merz szerint a berlini kormány szorosan együttműködik partnereivel, elsősorban Nagy-Britanniával, Franciaországgal és az Egyesült Államokkal.

Közleményében a kancellár a feszültség csökkentését szorgalmazta, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Izraelnek joga van az önvédelemhez, és óva intette Iránt atomfegyverek kifejlesztésétől. Tudatta azt is, hogy a támadásról Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő telefonon tájékoztatta őt péntek hajnalban.

Emlékeztetett továbbá arra is, hogy Berlin évek óta ad hangot aggodalmának Irán nukleáris fejlesztéseivel kapcsolatban, illetve többször figyelmeztetett, hogy Teherán nem tartja be az iráni atomprogrammal összefüggésben vállalt kötelezettségeit sem.

A kairói látogatáson lévő Johann Wadephul német külügyminiszter hangsúlyozta: a helyzet elmérgesedése egyik félnek sem előnyös, hozzátéve, hogy az ügyben egyiptomi kollégájával is egyeztet. Mindazonáltal jelezte, nem valószínű, hogy folytatja közel-keleti körútját, amelynek során Izraelt és Jordániát is felkereste volna.