Infostart.hu
eur:
394.89
usd:
342.61
bux:
0
2026. március 23. hétfő Emőke
Johann Wadephul német külügyminiszter a sajtó képviselőinek nyilatkozik a nemzetközi békefenntartó missziókról szóló, miniszteri szintű ENSZ-találkozó kezdete előtt Berlinben 2025. május 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

További szankciók kellenek Oroszországgal szemben a német külügyminiszter szerint

Oroszország Ukrajna elleni legutóbbi támadási hullámára további nyugati szankciókkal kell válaszolni - mondta Johann Wadephul német külügyminiszter az ARD közszolgálati műsorszolgáltatónak vasárnap adott interjújában.

Vlagyimir Putyin orosz elnök "nem érdekelt a békében, a háború folytatását akarja, amit nem szabad megengednünk, s ami miatt az Európai Unió további szankciókat fog hozni" - mondta a miniszter az ARD Bericht aus Berlin című műsorában.

Megjegyezte, hogy az Egyesült Államok is újabb büntetőintézkedéseket fogadott el. Egyben reményét fejezte ki, hogy az intézkedések súlya rábírja majd az orosz államfőt arra, hogy tárgyalóasztalhoz üljön, "elkerülve ezzel a súlyos következményeket Oroszország gazdasága és energetikai ágazata számára".

A gázai övezeti háborúról szólva Johann Wadephul azt mondta, Németországot mélyen aggasztja az elviselhetetlen szenvedés, és hozzátette, hogy kapcsolatban áll izraeli, valamint európai és közel-keleti hivatalai partnereivel a megoldások keresése érdekében.

"Németországnak egyértelmű álláspontja, hogy ne legyen kiűzve (a palesztin lakosság) a Gázai övezetből és az, hogy véget kell vetni az éhínségnek. Az övezet és Ciszjordánia egyaránt a palesztinoké a kétállami megoldás útján" - tette hozzá a német külügyminiszter.

Címlapról ajánljuk
Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?
Tudósítónktól

Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?

Komoly biztonsági kérdéseket vet fel az a péntek tűzeset, amely a csehországi Pardubice egyik ipari területén történt. A támadást egy addig ismeretlen csoport, az Earthquake Faction vállalta magára. A közösségi médiában közzétett videójukban azt állították, hogy az „izraeli hadiipar európai központját” vették célba, és palesztinbarát indítékokra hivatkoztak. A valóság azonban más képet mutat.

Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Komolyabb válság jöhet, mint amilyen az 1970-es években volt. Nincsen azzal történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik, ha tartósan és teljesen lezárják a Hormuzi-szorost, azzal pedig főleg nincsen, hogy akkor mi történik, ha a térség épített energetikai infrastruktúráját is széles körű támadások érik – miközben éppen ez zajlik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×