Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.37
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Ukrán katonák páncélozott szállítójárműben, az ukrán-orosz határ mentén elterülő Szumi területen, a határ közelében az Ukrajna elleni orosz háború alatt, 2024. augusztus 14-én.
Nyitókép: MTI/AP/Jevhen Maloletka

Újabb jelek utalnak arra, hogy Vlagyimir Putyin pufferzónát akar az ukrán határnál

Az ukrán fél is elismerte, hogy az orosz hadsereg négy települést elfoglalt Szumi megyében, ahol további hat falu határánál állomásoznak orosz katonák.

Oleh Hrihorov régiós katonai vezető jelentése szerint az orosz hadsereg elfoglalt négy falut az északkelet-ukrajnai Szumi megyében – írja az Ukrinform beszámolója alapján a Portfolio.

A katonai vezető közölte: az orosz erők elfoglalták Novenykét, Baszivkát, Veszelivkát és Zsuravkát. Jelentésében hozzátette, hogy a településeket időben kilakoltatták, így nincsenek veszélyben a helyi lakosok. Ugyanakkor cáfolta azokat az orosz híreket, melyek szerint Vologyimirivka és Bilovodi is orosz kézre került.

Oleh Hrihorov tájékoztatása szerint az orosz haderő megpróbál beljebb nyomulni Szumi megyében, mellyel az a cél, hogy létrehozzanak egy pufferzónát, amire nemrég Vlagyimir Putyin is utalt. Jelenleg hat Szumi megyei település határánál állomásoznak orosz katonák. A céljuk az, hogy elfoglalják ezeket a falvakat is a következő napokban. Oleh Hrihorov hozzátette: az ukrán haderő ura a helyzetnek, egyelőre fel tudja tartóztatni az orosz katonákat.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×