Moszkva és Kijev befejezte az ezer-ezer fős fogolycserét, további 303 katona tért vissza Oroszországba, illetve Ukrajnába - vasárnap közölte az orosz védelmi minisztérium.
"Az orosz-ukrán megállapodásoknak megfelelően, amelyek május 16-án születtek Isztambulban, május 23. és 25. között az orosz és az ukrán fél 1000-1000 főre vonatkozó fogolycserét hajtott végre" - közölte a minisztérium.
A tárca szerint 303 orosz hadifogolyért cserébe ugyanennyi ukránt adtak át Ukrajnának.
A visszatért orosz katonákat Fehéroroszországba szállították, ahol pszichológiai és orvosi ellátást kapnak. Ezután Oroszországba viszik őket, ahol katonai egészségügyi intézményeiben kezelik és rehabilitálják őket.
Az első szakasz pénteken zajlott le. Akkor 270 katona és 120 civil, köztük az ukrán fegyveres erők által elfogott kurszki régióbeli civilek térhettek vissza Oroszországba, akikért cserébe az ukrán félnek 270 katonát és 120 civilt adtak át. Szombaton, a második szakasz keretében egyformán 307 hadifoglyot engedett át mindkét fél a másiknak.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter korábban kijelentette, hogy Moszkva a fogolycserét lezárását elkövetően eljuttatja Kijevbe a konfliktus lezárására vonatkozó memorandum orosz tervezetét.
Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálatának felvételén ukrán fogságból szabadult orosz hadifoglyok érkeznek a fehérorosz határra 2025. május 23-án, az Ukrajna elleni orosz háború negyedik évében. Az ezer-ezer főre kiterjedő fogolycseréről május 16-án született megállapodás Isztambulban, az orosz és ukrán delegációk közvetlen tárgyalásán. A fogolycsere május 23-i, első fázisában 390 orosz és ugyanannyi ukrán hadifogoly nyerte vissza szabadságát. MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálataFogolycsere keretében oroszok által szabadon engedett ukrán hadifoglyok érkeznek haza egy nem megnevezett ukrajnai helyen 2025. május 24-én. Az ezer-ezer főt érintő május 16-i orosz-ukrán megállapodás alapján mindkét fél 307 foglyot engedett szabadon. MTI/EPAOrosz fogságból szabadult ukrán hadifoglyokat szállító buszok mellett integetnek helybeliek, miután a buszok ukrán területre érkeztek 2025. május 23-án, az Ukrajna elleni orosz háború negyedik évében. Az ezer-ezer főre kiterjedő fogolycseréről május 16-án született megállapodás Isztambulban, az orosz és ukrán delegációk közvetlen tárgyalásán. A fogolycsere május 23-i, első fázisában 390 ukrán és ugyanannyi orosz hadifogoly nyerte vissza szabadságát. MTI/EPA/STRINGERHozzátartozóját öleli egy orosz fogságból szabadult ukrán hadifogoly, miután társaival ukrán területre érkezett 2025. május 23-án, az Ukrajna elleni orosz háború negyedik évében. Az ezer-ezer főre kiterjedő fogolycseréről május 16-án született megállapodás Isztambulban, az orosz és ukrán delegációk közvetlen tárgyalásán. A fogolycsere május 23-i, első fázisában 390 ukrán és ugyanannyi orosz hadifogoly nyerte vissza szabadságát. MTI/EPA/STRINGERAz orosz védelmi minisztérium sajtószolgálatának felvételén ukrán fogságból szabadult orosz hadifoglyok érkeznek a fehérorosz határra 2025. május 23-án, az Ukrajna elleni orosz háború negyedik évében. Az ezer-ezer főre kiterjedő fogolycseréről május 16-án született megállapodás Isztambulban, az orosz és ukrán delegációk közvetlen tárgyalásán. A fogolycsere május 23-i, első fázisában 390 orosz és ugyanannyi ukrán hadifogoly nyerte vissza szabadságát. MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata
KezdőlapKülföldDrámai fotók: megtörtént a fogolycsere Moszkva és Kijev között
Komoly biztonsági kérdéseket vet fel az a péntek tűzeset, amely a csehországi Pardubice egyik ipari területén történt. A támadást egy addig ismeretlen csoport, az Earthquake Faction vállalta magára. A közösségi médiában közzétett videójukban azt állították, hogy az „izraeli hadiipar európai központját” vették célba, és palesztinbarát indítékokra hivatkoztak. A valóság azonban más képet mutat.
Komolyabb válság jöhet, mint amilyen az 1970-es években volt. Nincsen azzal történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik, ha tartósan és teljesen lezárják a Hormuzi-szorost, azzal pedig főleg nincsen, hogy akkor mi történik, ha a térség épített energetikai infrastruktúráját is széles körű támadások érik – miközben éppen ez zajlik.
Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.
8 °C
