Infostart.hu
eur:
384.9
usd:
328.49
bux:
121282.41
2026. január 21. szerda Ágnes
Nyitókép: Polizei_OL/Twitter

Lázad a német rendőrség a megszigorított határellenőrzés terhei miatt

Nem csak a szomszédos országok tiltakoznak az illegális bevándorlás szigorítása érdekében elhatározott német kormányzati intézkedések miatt. Ezúttal a rendőrség figyelmeztetett arra, hogy a végrehajtás terhei heteken belül elviselhetetlenné válnak.

Pontosan két héttel ezelőtt hozta nyilvánosságra a Friedrich Merz konzervatív kancellár vezette,a CDU/CSU-ból és a szociáldemokrata SPD-ből álló koalíciós kormány belügyminisztere az illegális bevándorlás szigorításának programját. A kisebbik keresztény pártot, a CSU-t képviselő Alexander Dobrindt a határőrséget, mindenekelőtt a rendőrséget rendkívüli jogkörökkel ruházta fel az illegálisnak tartott migránsok azonnali visszafordítására, illetve kitoloncolására.

A Németországgal szomszédos országok, elsősorban Lengyelország és Ausztria szinte azonnal tiltakoztak a határokon történő ellenőrzések, illetve kitoloncolások ellen, hangoztatva, hogy a szóban forgó intézkedések ellentétesek az európai unós jogszabályokkal. Az újdonsült kancellár már a beiktatását követő napon Varsóban igyekezett csökkenteni a feszültséget, hangoztatva, hogy rövid távú „kényszerintézkedésről” van szó és kormánya ténylegesen az európai joggal összhangban álló menekültpolitikára törekszik.

Ennek ellenére az elmúlt két hétben már megkezdődtek a kitoloncolások, amelyekkel kapcsolatban most a rendőrség vezetője emelte fel a hangját.

A német portálok beszámolója szerint Andreas Rosskopf,a rendőri szakszervezet (GdP), ténylegesen a rendőség egyik első számú vezetője a Funke médiacsoport lapjainak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a végrehajtás hatalmas terhekkel jár.

Az ugyanakkor korábban ismert volt, hogy a szakszervezet alapjában véve támogatásáról biztosította a kormányon belül elsősorban a konzervatív pártok által szorgalmazott szigorítási programot, az illegális migráció korlátozását. A GdP vezetője ezúttal viszont arra figyelmeztetett, hogy a rendőrségre nehezedő terhek lassan elviselhetetlenek, ebből fakadóan az intézkedéscsomag „sokáig” nem megvalósítható.

Többek között a Der Spiegel és a Die Zeit idézte Rosskopfot, aki a rendkívüli túlórák, a szolgálati beosztás megváltozása, továbbá a szükséges képzés hiánya miatt panaszkodott.

„Egy dolog világos, mégpedig az, hogy a rendőrség csak néhány hétig tudja fenntartani az ellenezést”

– jelentette ki. Egyes tudósítások szerint a szakszervezeti elnök két-három hetet" említett.

A De Spiegel utalt arra, hogy az elmúlt napokban „jóval több” mint 1000 rohamrendőrt vezényeltek a határ menti területekre. A belügyminiszter azt állította, hogy az intézkedés nyomán mintegy 50 százalékkal nőtt a kitoloncolások száma.

Ezzel kapcsolatban nyilatkozott a szigorításokat túlzottnak tartott kisebbik koalíciós pár, az SPD bel-, illetve menekültpolitikai szakértője. Az idézett politikus, Lars Castelucci szerint a választott német út veszélyeket rejt magában.

„A szigorított határellenőrzéssel és a menedékkérők koordinálatlan visszautasításával fennáll annak a veszélye, hogy európai szomszédaink feladják az európai menekültügyi reform közös irányvonalát, és nemzeti intézkedésekre támaszkodnak” – mondta Castellucci a Funke újságoknak.

A migráció kezelésében Németország csak szomszédaival együttműködve lehet sikeres

– jelentett ki. A CDU belügyi szakértője, Alexander Throm ezzel szemben úgy vélekedett, hogy a határellenőrzés hatékony. „Németország már nem a migráció mágnese Európában. Európai szomszédaink évek óta remélték, hogy az ország tanújelét adja a korlátozóbb migrációs politikának” – állította konzervatív politikus.

Címlapról ajánljuk

Az ENSZ drága konkurenciáját szervezi Donald Trump – Németország kivár

Németországra is számít az amerikai elnök abban a „béketanácsban”, amelyet első lépésben a gázai konfliktus megoldására, hosszabb távon az ENSZ felváltására kíván létrehozni. A német kormány még nm döntött arról, hogy elfogadja-e az invitálást, mindenesetre Friedrich Merz kancellár szerdán a davosi világgazdasági fórumon erről is tárgyalni akar Donald Trumppal.
Robbanás rázta meg Krasznodárt, hatalmas baj van Kijevben - Szerdai híreink az ukrán frontról percről percre

Robbanás rázta meg Krasznodárt, hatalmas baj van Kijevben - Szerdai híreink az ukrán frontról percről percre

Ma hajnalban hatalmas robbanás rázta meg Afipszkij városát, Oroszország Krasznodár megyéjében, ukrán források szerint egy orosz légvédelmi rakéta tévedt el, amely eltalált egy magasházat. Kijevben nagyon súlyos a helyzet a folyamatos orosz bombázások miatt: a lakóövezetek nagy részében sem áram, sem fűtés, sem ivóvíz nincs. A fronton nincsenek nagy mozgások: Huljajpole, Pokrovszk és Kosztyantynivka most a harcok epicentruma, az extrém hideg alighanem korlátozza a katonai műveleteket is. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×