A koalíciós megállapodás a Felelősség Németországért címet viseli, a felelősséget azonban ténylegesen eddig csak a két keresztény párt tagsága vállalta. Előbb a kisebbik konzervatív párt, a CSU hagyta jóvá az egyezményben foglaltakat, a hét elején pedig a CDU is támogatásáról biztosította.

A konzervatívok jóváhagyásával már jó előre számolni lehetett, a szociáldemokrata párttagság azonban némi előzetes izgalmat okozott. Noha az SPD társelnökei és a párt több más vezető politikusai országos kampányt folytattak a tagság megnyerése érdekében, a párt ifjúsági szervezete elégedetlen volt az egyezményben foglaltakkal.

A tagság megkérdezése két héten keresztül online zajlott, és az eredményt szerda délelőtt hozták nyilvánosságra. Az előzetes izgalmak és a fiatal párttagok fenyegetései ellenére az adatok arról tanúskodnak, hogy a 358 ezres tagság túlnyomó többsége jóváhagyta a koalíciós megállapodást.

Hivatalos közlés szerint a tagság 84,6 százaléka a koalíciós megállapodás jóváhagyása mellett szavazott.

Ezzel elhárult az utolsó akadály is a háború utáni Németország immár ötödik nagykoalíciós kormányának megalakulása elől, ezek után már csak arra van szükség, hogy a Bundestag kedden többséggel szentesítse azt, ez pedig az AfD képviselőinek valószínű szembenállása ellenére biztosra vehető.

Ezt megelőzően hétfőn az SPD elnöksége hivatalosan is aláírja a koalíciós megállapodást, és a párt még aznap bejelenti minisztereit. Korábban arról jött létre megállapodás, hogy mind a CDU, mind az SPD hét miniszteri tárcához jut, míg a CSU három miniszterrel vághat neki a következő parlamenti ciklusnak. A CDU és a CSU már nyilvánosságra hozta minisztereinek listáját, a szociáldemokraták ezt a tagság szavazása nyomán ezt hétfőre ígérték. Az ugyanakkor már előzetesen kiszivárgott, hogy az SPD társelnöke, Lars Klingbeil alkancellár lesz, és ő vezetheti majd a pénzügyminisztériumot is.

Az elmúlt elvtizedekben a konzervatívok és a szociáldemokraták kormányzati szövetségét minden alkalommal nagykoalícióként említették, ez a minősítés azonban immár nem hangzik el. A kifejezést maga a leendő kancellár, Friedrich Merz kérdőjelezte meg, utalva arra, hogy a nagy hagyományokkal rendelkező pártok a mandátumokat tekintve a február végi parlamenti választások nyomán alakult új Búindestágban már csak minimális többséggel rendelkeznek. Ennek fő oka az AfD rendkívüli megerősödése, amit jelez, hogy a radikális párt a négy évvel ezelőttihez képest megkétszerezte parlamenti mandátumainak számát.

Elemzők szerint az új kormánykoalíció rendkívül nehéz időszak előtt áll. A legfontosabb feladatok között van az illegális bevándorlás korlátozása, a biztonság megszilárdítása, tovább a gazdaság fellendítése. Mindehhez különleges pénzügyi alapok biztosítására, ehhez pedig az alkotmány módokítására volt szükség. A két alap összesen 900 milliárd eurót tesz ki, és azokhoz hitelfelvétel, illetve a hitel hosszú tavú törlesztése szükséges.

Szakértők szerint nem lesz felhőtlen a lelendő kormánykoalíciót alkotó pártok jövőbeni együttműködése sem, különös tekintettel arra, hogy az Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár vezette kormány hároméves regnálása idején jelentősen különböztek a migráció kezelésével és a gazdaság élénkítésével kapcsolatos álláspontok. Az új koalíciót alkotó pártok a Felelősség Németországért jelszó jegyében viszont együttműködésre utaltak.