Infostart.hu
eur:
388.75
usd:
335.25
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Friedrich Merz, a német Kereszténydemokrata Unio, a CDU elnöke (b) és Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök, a szövetséges Keresztényszocialista Unió, a CSU elnöke a CDU/CSU frakció alakuló ülésére érkezik a törvényhozás berlini épületében 2025. február 25-én. A két nappal korábbi előrehozott német parlamenti választásokon a két párt a szavazatok 28,8 százalékának megszerzésével győzött.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Friedrich Merz már megnevezte minisztereit: vannak nagy meglepetések is

A dolgok pillanatnyi állása szerint május 6-án a Bundestag áldását adhatja a keresztény pártok, a CDU/CSU, valamint az SPD kormánykoalíciójához. A konzervatív pártok már ki is jelölték minisztereiket, elemzők szerint néhány meglepetéssel.

Ami a leendő kancellárt, Friedrich Merzet illeti, elemzők szerint a szakértelem mellett a hűségen alapuló javaslataihoz pártja hétfőn zöld jelzést adott. A CDU ugyanis szűk körben jóváhagyta a szociáldemokratákkal korábban kötött koalíciós megállapodást. Mindez villámgyorsan történt, noha a konzervatív táborban korábban többen úgy vélekedtek, hogy az egyezmény „túl sok SPD-t és túl kevés CDU-t” tartalmaz. A CSU már a koalíciós megállapodás megkötése után azonnal egyhangú támogatásáról biztosította az abban foglaltakat,

Az SPD ebből a szempontból keményebb diónak bizonyulhat. A szociáldemokraták ugyanis úgy döntöttek, hogy online szavaztatják a tagságot, és az eredmény keddre várható. A párt ifjúság szervezete korábban azt hangoztatta, hogy elégedetlen a megállapodásban foglaltattak, és ellene szavaz. A jóváhagyáshoz a tagság többségének támogatására van szükség.

Szakértők ennek ellenére vélekednek, hogy a többség mindennek ellenére megszületik. A CDU és a CSU ebből indult ki, megnevezve a leendő minisztereket. A koalíciós megállapodás szerint a nagyobbik keresztény párt 7, míg a CSU 3 minisztert delegálhat a kormányba, A szociáldemokratáknak ugyancsak 7 miniszteri tárca jár.

A konzervatív jelöltek között vannak jól ismert nevek, de van néhány meglepetés is. Így mindenekelőtt meglepetésként hatott, hogy a szövetségi gazdasági és energiaügyi miniszter Katherina Reiche lesz. Az 51 esztendős Reiche ténylegesen energiaügyi szakértő, korábban az E.ON egyik leányvállalatának vezetője volt, és a svéd energiacég, az Ingrid Capacity felügyelőbizottságát vezeti, de korábban még volt Bundestag-képviselő, és dolgozott államtitkárként is.

Noha korábban már rebesgették, immár eldőlt, hogy Németország új külügyminisztere a 62 éves Johann Wadephul lesz, aki mostanáig CDU parlamenti frakciójának kül- és biztonságpolitikáért felelős alelnöke volt. Érdekesség, hogy csaknem hatvan év után adja ismét a CDU a külügyek felelősét a kormányban.

Merz egyik legközelebbi bizalmasa, a CDU/CSU parlamenti frakciójának vezetője, Thorsten Frei a kancellári hivatal vezetője, egyben különleges feladatokéért felelős miniszter lesz. Míg a frakció vezetőjének a Merkel-kormány egykori egészségügyi miniszterét, a rendkívül aktív Jens Spahnt jelölték.

A hét kereszténydemokratáknál két további tárcát irányt majd női politikus. Így az egészségügy miniszteri tárcát Nina Warken vezeti majd, az eddig a CDU-ban inkább a nőügyekkel és a migrációval foglalkozó politikus most új terepen bizonyíthat. Az 59 éves Karin Prien kerül az oktatási és családügyi minisztérium élére, ő eddig ugyanezt a posztot töltötte be Schleswig-Holstein tartományi kormányában.

Ugyancsak kereszténydemokrata politikus irányíthatja majd a közlekedési minisztériumot Patrick Schneider személyében, aki 2009 óta a Bundestagban a CDU-frakció egyik közlekedési felelőse. Kulcsszerepe lesz, hiszen az egyik rendkívüli alap 500 milliárd euróját nagyrészt az ő tárcája költheti majd el.

A digitalizációért felelős minisztérium élére Karsten Wildberger kerül, aki Media Markt és a Saturn kereskedelmi hálózatot tulajdonló cég éléről érkezik a minisztériumba.

A kisebbik konzervatív párt, a bajor CSU három minisztert delegálhat, köztük a 2002 óta Bundestag-tag belügyminiszter, Alexander Dobrindt személyében.

A CSU ugyancsak női politikust delegált a kutatási, technológiai, valamint az űrkutatással foglalkozó minisztérium élére Dorothee Bär személyében, aki korábban már vezette a digitális tárcát, és CSU-politikus irányíthatja majd a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumot is Alois Rainer révén. A bajorországi politikus egyben szakember is: saját vágóhidat működtet a fiával Straubingban. Nem ő lesz az első miniszter a családban, a nővére, Gerda Hasselfeldt már vezetett tárcát a CDU színeiben.

Az SPD csak a tagság megerősítő szavazása után hozza nyilvánosságra a miniszterjelöltjei névsorát.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. A iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×