eur:
399.12
usd:
366.89
bux:
87872.68
2025. március 17. hétfő Gertrúd, Patrik
Tűzoltók és mentők a roncsnál 2024. december 29-én, miután a Jeju Air dél-koreai légitársaság Boeing 737-800-as repülőgépe 181 emberrel a fedélzetén leszállás közben letért a kifutópályáról és egy kerítésfalnak ütközött a dél-koreai Muan nemzetközi repülőterén. A hatóságok egyelőre két túlélőről tudnak.
Nyitókép: MTI/EPA/Han Mjunggu

Szakértő a dél-koreai légi katasztrófáról: többen is börtönbe kerülhetnek a szabálytalanságok miatt

Pető György nem tartja valószínűnek, hogy egy madárrajjal való ütközés okozta volna a 179 ember halálát okozó vasárnapi tragédiát, ami a Muani nemzetközi repülőtéren történt. A repülési szakértő az InfoRádióban elmondta: nem szabályszerű, hogy ennyire közel építenek betonfalat a kifutópályához, mert mint azt a mostani eset is mutatja, bármikor belerohanhat egy repülőgép.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, a Jeju Air dél-koreai légitársaság Boeing 737-800-as repülőgépe vasárnap 181 emberrel a fedélzetén leszállás közben letért a kifutópályáról és egy kerítésfalnak ütközött a dél-koreai Muan nemzetközi repülőterén. A tragédiát csak a személyzet két tagja élte túl.

Pető György repülési szakértő jól ismeri ezt a típusú repülőgépet, amellyel korábban nyolc évig repült. Mint fogalmazott, nehéz lenne megmondani, hogy pontosan mi okozta a tragédiát, de azt feltételezi, hogy valamilyen súlyos hiba történhetett, ami miatt a pilóták úgy ítélték meg, hogy nem tudják a levegőben tartani a gépet. Hozzátette: a futómű nélküli leszállás esete „egészen rejtélyes”, és elképzelhetetlennek tartja azt a sajtóban keringő vélekedést, amely szerint egy madárrajjal való ütközés miatt „nem tudták kiengedni a futóművet”.

Mint mondta, a Boeing ilyen típusú gépeinél technikailag úgy néz ki a futómű kiengedése, hogy abban az esetben, ha a hidraulikus rendszer meghibásodik, és semmilyen módon nem lehet kiereszteni a futóművet, akkor a pilóta felnyitja a fülke padlóján található kis ajtót. Összesen három kar csatlakozik mechanikusan az adott futóműhöz, ugyanis egy orrfutó is van az ilyen gépekben a két futómű mellett. Ezeknek a karoknak a felrántásával, illetve a gravitáció hatására kinyílik az adott futómű, és beáll a helyére. Pető György szerint ezt a mostani esetben is végre lehetett volna hajtani, ezért nem érti, milyen szituáció állhatott elő, amiért nem csinálták ezt meg a pilóták.

„Nagyon furcsának” nevezte azt is, hogy a beszámolók szerint az irányítótoronyból pontosan jelezték, hol van a madárraj, ami meglehetősen szokatlan, ugyanis a szakértő tájékoztatása szerint ilyenkor csak általános figyelmeztetést szoktak kiadni, hogy madarak röpködnek vagy röpködhetnek a reptér körül. Pető György úgy fogalmazott, „egészen furán hangzik”, hogy pontos helymeghatározást tettek, mert ilyen figyelmeztetéseket nem szoktak kiadni a tornyokból.

A szakértő a mostani, dél-koreai esetet megelőzően azt mondta volna, hogy madárrajjal való ütközés nem okozhat tragédiát. Továbbra is úgy gondolja, hogy nem ezért történt a vasárnapi baleset, de megjegyezte, hogy meg kell várni az eset kivizsgálását, csak akkor lehet majd tisztán látni a történtekkel kapcsolatban. Arra ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy

a repülőgépnek biztosan nem volt szárnymechanizációja.

Amikor ugyanis a gépek leszállnak, kinyílik a fékszárny, így megnövekszik a szárny összfelülete, és ezáltal a repülőgép időben és megfelelően le tud lassulni. Pető György elmondta: minden repülőgépre igaz, hogy lassabb sebességgel kezdi meg a leszállást. A Muani repülőtéren viszont nem ez történt vasárnap, ugyanis a Boeing 737-800-as nagy sebességgel közelítette meg a kifutópályát. „Ráadásul nem a kifutópálya elejére tették le a gépet, hanem a videófelvételek alapján elkezdték lebegtetni a repülőt, és valahol a pálya közepén ért földet a gép” – magyarázta a repülési szakértő.

Mint fogalmazott, akár „emberi mulasztásra is okot adhat”, hogy a Muani repülőtér kifutópályájának végén betonfal van. Pető György nem érti, hogy miért építették oda. Ha ugyanis nem lett volna ott, akkor a gép esetleg kicsúszott volna az útra, és feltételezhetően megállt volna valahol, így pedig nem történt volna tragédia. Bár a dél-koreaiak azt állítják, hogy a betonfal teljesen szabályszerűen és jó helyre épült, a szakértő ezzel nem ért egyet. Úgy véli,

ennyire közel nem lehet betonfal a kifutópályához, mert mint azt a mostani sajnálatos eset is mutatja, bármikor belerohanhat egy repülőgép.

Értetlenül áll a történtek előtt, és nem tartja kizártnak, hogy „sokan fognak börtönbe kerülni” az eset miatt.

Pető György szintén nagyon furcsának találja, hogy rögtön leszálltak a géppel. Mint mondta, általában ha az illetékesek észlelnek valamilyen problémát, jelzik a pilótáknak, akik ilyenkor köröznek egy kicsit, és közben kitalálják, hogy mi legyen a következő lépés. Közben folyamatosan tartaniuk kell a kapcsolatot a pilótáknak a földi kiszolgálókkal. A szakértő felidézte, hogy évekkel ezelőtt a LOT lengyel légitársaság New Yorkból Varsóba tartó Boeing 767-es gépén üzemzavar volt, nem nyílt ki a futómű, mégis leszállt, és mindenki karcolás nélkül szállt ki a repülőből, amely ráadásul nagyobb is, mint a Boeing 737-800-as, ami szintén azt a gyanút kelti, hogy komoly mulasztás történhetett vasárnap a Muani repülőtéren.

(A nyitóképen: tűzoltók és mentők a roncsnál 2024. december 29-én, miután a Jeju Air dél-koreai légitársaság Boeing 737-800-as repülőgépe 181 emberrel a fedélzetén leszállás közben letért a kifutópályáról és egy kerítésfalnak ütközött a dél-koreai Muan nemzetközi repülőterén.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A klímaváltozás miatt lépnek a biztosítók: a veszélyes helyeken magasabb lesz a díj
Los Angelesben hónapokkal a tűzvész előtt a biztosítók a magas kockázat miatt felmondták az ingatlanok tűzkárbiztosítását. Kaliforniában hurrikánra nem lehet biztosítást kötni, megfizethetetlen lenne. E példákkal illusztrálta az InfoRádióban Szikszai József, a Generali kárrendezési igazgatója, milyen hatása van a klímaváltozásnak a biztosítási piacra.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.17. hétfő, 18:00
Kiss J. László
a Budapesti Corvinus Egyetem professzor emeritusa
Vérre menő kommentháború zajlik a magyar bérekről - Kinek van igaza a vitában?

Vérre menő kommentháború zajlik a magyar bérekről - Kinek van igaza a vitában?

Egyetlen statisztika sem vált ki olyan érzelmeket az emberekből, mint a bérekről szóló havi adatok. A 600-700 ezer forintos bruttó átlagkereset hátterére voltunk kíváncsiak, így elkértük a KSH-tól a részletes statisztikákat. Ezekből kiderült, hogy vannak, akik alig több mint havi bruttó 220 ezer forintból élnek, míg mások 1,8 millióból. Cikkünkben bemutatjuk, hogy a dolgozók mekkora része keres az átlagbér alatt, és azt is, hogy mekkorák a bérkülönbségek hazánkban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×