Infostart.hu
eur:
363.95
usd:
308.84
bux:
137007.09
2026. április 17. péntek Rudolf
Emmanuel Macron francia elnök (k) Donald Trump megválasztott amerikai elnök (b) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megbeszélést folytat a párizsi elnöki rezidencián, az Elysée-palotában 2024. december 7-én. Trump és Zelenszkij az öt éve tűzvész áldozatává vált Notre-Dame-székesegyház újranyitása alkalmából rendezett ünnepségre érkezett a francia fővárosba.
Nyitókép: Sarah Meyssonnier

Zárt ajtók mögött tárgyalt Marcon, Trump és Zelenszkij Párizsban

Emmanuel Macron francia elnök fogadta Donald Trump megválasztott amerikai elnököt és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt szombaton Párizsban az elnöki palotában.

Donald Trump, akinek a november 5-i megválasztása óta ez az első külföldi útja, egyedül érkezett az Élysée-palotába, Volodimir Zelenszkij nem egészen egy óra múlva követte a vendéglátójukkal, Emmanuel Macron köztársasági elnökkel tartott háromoldalú találkozóra – írta az AFP francia hírügynökség.

Trump és Zelenszkij, akik Trump megválasztása óta először találkoztak, megszorította egymás kezét, majd a három politikusról az Élysée-palota egyik szalonjában csoportkép készült, mielőtt megkezdték zárt ajtók mögötti tárgyalásukat.

Párizs, 2024. december 7.
Emmanuel Macron francia elnök (k) Donald Trump megválasztott amerikai elnök (b) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök társaságában a párizsi elnöki rezidencián, az Elysée-palotában 2024. december 7-én. Trump és Zelenszkij az öt éve tűzvész áldozatává vált Notre-Dame-székesegyház újranyitása alkalmából rendezett ünnepségre érkezett a francia fővárosba.
MTI/EPA/Reuters pool/Sarah Meyssonnier
Párizs, 2024. december 7. Emmanuel Macron francia elnök (k) Donald Trump megválasztott amerikai elnök (b) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök társaságában a párizsi elnöki rezidencián, az Elysée-palotában 2024. december 7-én. Trump és Zelenszkij az öt éve tűzvész áldozatává vált Notre-Dame-székesegyház újranyitása alkalmából rendezett ünnepségre érkezett a francia fővárosba. MTI/EPA/Reuters pool/Sarah Meyssonnier

A leendő amerikai elnök több alkalommal kinyilvánította, hogy elhatárolódik elődje, Joe Biden politikájától, aki nagymértékű támogatást nyújtott Kijevnek az Oroszországgal vívott önvédelmi háborújában. Trump a Kijevnek nyújtott katonai segélyre fordított dollármilliárdokat hevesen bírálva kijelentette, hogy „24 óra alatt megoldja az ukrajnai háborút”, azt viszont nem árulta el, hogyan.

Az Élysée-palotába érkezve Trump hangsúlyozta, hogy „kiváló kapcsolatokat” tart fenn a francia elnökkel, akivel kezet szorított az elnöki palota lépcsőjén.

„Isten hozta ismét” – mondta a 2017 óta hivatalban lévő Macron, aki Trumpot előző elnöksége (2017–2021) alatt már vendégül látta.

A tárgyalás után Trump és Zelenszkij a Notre-Dame-székesegyházhoz hajtatott, amelyet szombaton nyitnak újra a 2019. áprilisi tűzvész után öt éven át tartó restaurálási munkálatok után.

Volodimir Zelenszkij „jónak és gyümölcsözőnek” nevezte a megbeszélést. Hozzátette, hogy a három vezető „igazságos” békét akar Ukrajnában.

„Mindannyian azt szeretnénk, hogy ez a háború minél előbb véget érjen, és igazságos módon”- tette hozzá. „Beszéltünk a népünkről, az ukrajnai helyzetről és egy igazságos békéről” – írta Zelenszkij a közösségi portálokon.

Emmanuel Macron az X mikroblog portálon az írta, hogy folytatják a békéért és a biztonságért folytatott közös tevékenységet. „Az Egyesült Államok, Ukrajna és Franciaország. Együtt ezen a történelmi napon, a Notre-Dame-ért gyűltünk össze. Annyi kihívást kell közösen megoldanunk” – tette hozzá a francia elnök.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Nem az Egyesült Államok terve szerint alakul az iráni konfliktus, ám ez nem feltétlenül jelenti, hogy kudarc lesz Washingtonnak – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese. Szerinte a hasonló katonai beavatkozástól sem megy el az USA kedve.

Nemzetközi jogász: így akadályozhatja meg a Tisza-kormány a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Bár Magyarország 2002 óta tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, az azóta eltelt időben nem hirdették ki itthon törvényben a hágai székhelyű bíróság alapszabályát, aminek a köztársasági elnök „immunitása volt az oka” – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász. Az NKE egyetemi docense részletesen elmagyarázta, hogyan lehetne visszafordítani az elvileg június 2-án záruló kilépési folyamatot, ha a jövendő Tisza-kormány ezt akarná.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×