Infostart.hu
eur:
360.37
usd:
307.15
bux:
0
2026. május 6. szerda Frida, Ivett
A parlament szöuli ülésterme, mielőtt a képviselők szavaznak a Jun Szogjol dél-koreai elnök elleni vádemelésről 2024. december 7-én. Az elnök négy nappal korábban szükségállapotot hirdetett, majd azt a parlamenti pártok és a tömegek tiltakozásának hatására visszavonta. Az események nyomán a parlamenti ellenzék vádemelést kezdeményezett Jun ellen.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Dzson Hon Kjun

Szavaztak a dél-koreai elnökről

Elbukott a Jun Szogjol dél-koreai elnök ellen indított vádemelési indítvány a parlamentben tartott szombati szavazás során, de saját pártjának vezetője szerint az államfő végül le fog mondani tisztségéről.

Az elnök mögött álló, jelenleg ellenzéki Népi Erő Pártja (PPP) bojkottálta a kormányzó Demokrata Párt (DP) által kezdeményezett szavazást, így az indítvány végül amiatt bukott el a parlamentben, hogy nem volt jelen megfelelő számú törvényhozó.

Az indítvány elfogadásához a 300 tagú parlament kétharmadának kellett volna igennel szavaznia, de ehhez a PPP nyolc képviselőjére is szükség lett volna. Mivel azonban a párt egyetlen képviselő kivételével testületileg kivonult, sőt, még az ott maradó képviselő sem támogatta az indítványt, az végül elbukott.

A szavazás után a PPP vezetője, Han Donghun kijelentette: az eredménytől függetlenül a párt döntése az, hogy az elnöknek le kell mondania.

„A szükségállapot kihirdetése egyértelműen és súlyosan sérti a törvényeket” – nyilatkozott újságíróknak Han, aki korábban többször is összetűzésbe került az elnökkel, így egyelőre nem egyértelmű, hogy pártja nevében nyilatkozott-e, vagy csupán saját véleményét osztotta meg a médiával. A dél-koreai elnök nem reagált a pártvezető kijelentéseire.

A nemzethez intézett első televíziós beszédében az elnök bocsánatot kért a szükségállapot bevezetéséért. A PPP vezetője azonban úgy értékelte a beszédet, hogy az elnök a „párt kezébe helyezte sorsát”, és gyakorlatilag azt ígérte, hogy idő előtt távozik hivatalából.

Ha Jun mandátumának 2027. májusi lejárta előtt távozik hivatalából, a lemondását követő 60 napon belül az alkotmány értelmében elnökválasztást kell tartani.

Címlapról ajánljuk
Fodor Gábor: Magyar Péter első lépései döntően jók voltak, de vannak vitathatóak is

Fodor Gábor: Magyar Péter első lépései döntően jók voltak, de vannak vitathatóak is

Magyar Péter és a Tisza Párt első lépései döntően jók voltak a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője szerint. Fodor Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy bizonyos cselekedetek és lépések azonban erősen kritizálhatók vagy nem elfogadhatók.
inforadio
ARÉNA
2026.05.06. szerda, 18:00
Pósfai Mihály
Széchenyi-díjas geológus, az MTA új elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×