Infostart.hu
eur:
363.76
usd:
308.6
bux:
138891.07
2026. április 15. szerda Anasztázia, Tas
A parlament szöuli ülésterme, mielőtt a képviselők szavaznak a Jun Szogjol dél-koreai elnök elleni vádemelésről 2024. december 7-én. Az elnök négy nappal korábban szükségállapotot hirdetett, majd azt a parlamenti pártok és a tömegek tiltakozásának hatására visszavonta. Az események nyomán a parlamenti ellenzék vádemelést kezdeményezett Jun ellen.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Dzson Hon Kjun

Szavaztak a dél-koreai elnökről

Elbukott a Jun Szogjol dél-koreai elnök ellen indított vádemelési indítvány a parlamentben tartott szombati szavazás során, de saját pártjának vezetője szerint az államfő végül le fog mondani tisztségéről.

Az elnök mögött álló, jelenleg ellenzéki Népi Erő Pártja (PPP) bojkottálta a kormányzó Demokrata Párt (DP) által kezdeményezett szavazást, így az indítvány végül amiatt bukott el a parlamentben, hogy nem volt jelen megfelelő számú törvényhozó.

Az indítvány elfogadásához a 300 tagú parlament kétharmadának kellett volna igennel szavaznia, de ehhez a PPP nyolc képviselőjére is szükség lett volna. Mivel azonban a párt egyetlen képviselő kivételével testületileg kivonult, sőt, még az ott maradó képviselő sem támogatta az indítványt, az végül elbukott.

A szavazás után a PPP vezetője, Han Donghun kijelentette: az eredménytől függetlenül a párt döntése az, hogy az elnöknek le kell mondania.

„A szükségállapot kihirdetése egyértelműen és súlyosan sérti a törvényeket” – nyilatkozott újságíróknak Han, aki korábban többször is összetűzésbe került az elnökkel, így egyelőre nem egyértelmű, hogy pártja nevében nyilatkozott-e, vagy csupán saját véleményét osztotta meg a médiával. A dél-koreai elnök nem reagált a pártvezető kijelentéseire.

A nemzethez intézett első televíziós beszédében az elnök bocsánatot kért a szükségállapot bevezetéséért. A PPP vezetője azonban úgy értékelte a beszédet, hogy az elnök a „párt kezébe helyezte sorsát”, és gyakorlatilag azt ígérte, hogy idő előtt távozik hivatalából.

Ha Jun mandátumának 2027. májusi lejárta előtt távozik hivatalából, a lemondását követő 60 napon belül az alkotmány értelmében elnökválasztást kell tartani.

Címlapról ajánljuk
Elemző: legkorábban 2031-2032-ben lehet szó euróbevezetésről

Elemző: legkorábban 2031-2032-ben lehet szó euróbevezetésről

Magyarország EU-tagsága óta már többször kopogtathatott volna az eurózóna ajtaján, de korábban politikai akarat nem volt, most pedig a feltételektől vagyunk távol, a politikai akaratról Magyar Péter hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján viszont nyilatkozott, először a költségvetés állapotát világítják át. Az időtávról és a bevezetés részleteiről az InfoRádió Beke Károlyt kérdezte.

A címvédő ellen kellett volna csodát tenni Szoboszlaiéknak

Két párban dőlt el az elődöntőbe jutás kedd este a labdarúgó Bajnokok Ligájában. Az Atlético Madridban a Barcelona ellen, a PSG az Anfield Roadon a Liverpool ellen kezdett 2–0-ról. A Vörösöknél Szoboszlai Dominik és Kerkez Milos is szerepelt a kezdő tizenegyben.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője és Madár István a Portfolio vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Bőgnek a szirénák Dnyipróban, Trumpéknak nincs ideje Ukrajnára Zelenszkij szerint – Percről percre az orosz-ukrán háborúról szerdán

Bőgnek a szirénák Dnyipróban, Trumpéknak nincs ideje Ukrajnára Zelenszkij szerint – Percről percre az orosz-ukrán háborúról szerdán

Egy adminisztratív épületben károk keletkeztek és egy nő megsérült Dnyipróban, miután Oroszország támadás alá vette az ukrán nagyvárost. A légi riadó továbbra is érvényben ban az Ukrinform tudósítása alapján. Mára virradóra Cserkaszijban is hárman megsérültek orosz csapások következtében. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a német ZDF-nek adott interjút tegnap este, melyben kijelentette, az amerikai béketárgyalóknak „nincs idejük Ukrajnára” az iráni háború miatt. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel az ukrajnai frontról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×