Infostart.hu
eur:
385.57
usd:
329.08
bux:
120466.52
2026. január 21. szerda Ágnes
Jun Szogjol dél-koreai elnök beszédet mond a demokráciát veszélyeztető folyamatokról a harmadik alkalommal tartott nemzetközi konferencián Szöulban 2024. március 18-án, a háromnapos fórum kezdőnapján.
Nyitókép: MTI/EPA/Kyodo News pool/Kim Minhi

Rendkívüli hadiállapot Dél-Koreában - Elnök: "vissza fogom vonni"

Jun Szogjol dél-koreai elnök helyi idő szerint szerdán bejelentette, hogy vissza fogja vonni a néhány órája meghirdetett szükségállapotot, miután a parlament annak feloldására szavazott.

Jun Szogjol közölte, hogy a rendkívüli jogrend fenntartására kivezényelt katonákat visszahívták. Mint mondta, hamarosan összeül a kabinet megvitatni a helyzetet, amit követően hivatalosan fel fogja oldani a szükségállapotot.

Jun Szogjol kedd este a YTN televízió élőben közvetített műsorában jelentette be a szükségállapot bevezetését arra hivatkozva, hogy fel akarja számolni a kormányzati munkát bénító, "szégyentelenül Észak-Korea-barát államellenes erőket". Úgy fogalmazott, hogy nem volt más választása, mint ehhez az eszközhöz nyúlni a szabad és alkotmányos államrend fenntartása végett, mondván, hogy az ellenzéki pártok "rabul ejtették" a parlamentáris döntéshozatali folyamatot, ezzel válságba taszítva az országot. Az elnök a parlamentben többséggel rendelkező ellenzék azon kezdeményezésére utalt, amellyel fel akarják menteni tisztségéből az ország több magas rangú ügyészét, és elutasítják a kormányzat által beterjesztett költségvetési tervezetet. Az ellenzék több mint 4000 milliárd dél-koreai von (1100 milliárd forint) megszorítást szorgalmaz a büdzsében, amiről a kormány azt mondja, hogy aláásná a kabinet alapvető működését.

A dél-koreai parlamentnek a 300-ból 190 jelen lévő tagja helyi idő szerint szerdára virradóra határozatot fogadott el a szükségállapot feloldásáról. Vu Vonsik házelnök kijelentette, hogy a képviselők "az emberekkel közösen megvédik a demokráciát". A házelnök hivatala közölte, hogy az elfogadott határozattal semmis a szükségállapot kihirdetése, a dél-koreai törvények szerint ugyanis a parlament többségi szavazással feloldhatja a szükségállapotot.

Li Dzsemjung, az ellenzéki Demokrata Párt vezetője, akinek pártja többséggel rendelkezik a parlamentben, de Jun Szogjol pártjának vezetője is alkotmányellenesnek nevezte a szükségállapot bevezetését, amire több mint 40 éve nem volt példa Dél-Koreában.

Címlapról ajánljuk
Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Megdöbbentő és felkavaró részleteket közölt az elmúlt hetek iráni tüntetéseiről egy brit újság – az állítva, hogy akár a 16 ezret is meghaladja a halottak száma. Sok áldozat fiatal és a szülőktől pénzt követelnek, hogy megmutassák nekik a holttesteket. Eközben lekapcsolták az internetet az országban, hogy a világ ne lássa az iszlám rezsim által elkövetett szörnyűségeket.

Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Tavaly januárhoz képest 43 százalékkal lehet magasabb itthon az átlagos földgázfogyasztás – jelentette ki egy háttérbeszélgetésen a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton kiemelte: a hideg vesztesei a fogyasztók, ezért a kormány megvizsgálja, miként lehet segíteni azokon, akiknek megnövekedett a gázszámlája.
Zsiday Viktor elmondta, milyen reformra lenne szüksége a magyar adórendszernek

Zsiday Viktor elmondta, milyen reformra lenne szüksége a magyar adórendszernek

Konstruktív szakmai diskurzus van kialakulóban a hazai adórendszer megreformálásáról, legfrissebb fejleményként Zsiday Viktor, a nemrégiben visszavonult és sokak által követett befektetési szakember reagált Bethlendi András Portfolio-n megjelent írására. Zsiday szerint Bethlendi András adatai jól rámutatnak, hogy a magyar gazdagok vagyona GDP-arányosan jelentősen nőtt, miközben nem ruháztak be többet Magyarországon. Ennek az oka Zsiday szerint az, hogy a hazai kiszámíthatatlan gazdaságpolitika mellett erre nem volt lehetőségük. A szakember szerint a megoldás a foglyul ejtett állam (state capture) kiszabadítása és átlátható, kiszámítható keretrendszer kiépítése lenne. Zsiday szerint azonban nem a vagyonadó a megfelelő eszköz a reformra, célszerűbb lenne a társasági nyereségadó, az osztalékadó vagy a megtakarításokat terhelő adók kulcsának emelése.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×