Az Egyesült Államok decemberben másodlagos szankciókat helyezett kilátásba azokkal a bankokkal szemben, amelyek Oroszországgal üzletelnek, ami sok külföldi bankot arra késztetett, hogy megszakítsa kapcsolatát orosz partnereivel. Ennek hozadékaként az orosz kereskedelem egyre inkább a barter-rendszerre támaszkodik, ami lehetővé teszi az árucsere-alapú elszámolásokat - írja a Portfolio.

Irina Zasedatel, az orosz exportőrök és importőrök egyesületének alelnöke szerint a közvetlen pénzügyi elszámolások nehezebbé váltak, így a barter kiváló alternatívát jelent. Mint a Financial Times írja, ez a módszer a szovjet időket idézni, amikor az oroszok a dollárhoz való korlátozott hozzáférés miatt hasonlóan találékony megoldásokkal importáltak külföldi termékeket.

Az elmúlt hónapok során több konkrét barter-megállapodás is született:

• az orosz Astarata Agrotrading mezőgazdasági vállalat Pakisztánnal között üzletet, melyben csicseriborsót és lencsét cserél tangerinre és burgonyára,
• egy másik megállapodásban pedig az uráli vámhivatal kínai háztartási gépek és építőanyagok behozatalát oldotta meg lenmagért cserébe.

Az orosz kormány hajlandó eltekinteni a barterügyletek miatti adóbevétel-kieséstől is, mivel így oldható meg, hogy ne alakuljon ki időnként áruhiány - írja a lap. Sőt, a barter vonzó is az orosz cégek számára, hiszen a forgalmi adót csak az áru becsült értéke alapján kell fizetniük, és ezt bizonyos vállalkozások költségcsökkentés céljából ki is használják.

Habár a cserekereskedelem időszakos megoldást kínál, a szakértők szerint hosszú távon nem fenntartható. Janis Kluge, a Német Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézetének Oroszország-szakértője szerint a barter valószínűleg nem fogja jelentősen átalakítani az orosz kereskedelmi áramlatokat, hanem inkább szűk rétegű üzleti partnerek számára jelent majd ideiglenes megoldást. Arkagyij Zlocsenszkij, az Orosz Gabonaunió elnöke szintén szkeptikus, mivel az exportőrök valójában pénzbeli fizetésre vágynak a termékeikért, nem pedig más árucikkre.