Az orosz államfő a moszkvai Biztonsági Tanács nukleáris elrettentés kérdéseivel foglalkozó ülésén hangsúlyozta: "Fenntartjuk a jogot magunknak arra, hogy atomfegyvert vessünk be abban az esetben, ha agresszió érné Oroszországot vagy Fehéroroszországot, mint a Szövetségi Állam részét" - írja az atv.hu a TASzSZ közlése nyomán.

A hivatalosan "Az állami nukleáris elrettentési politika alapelvei" névre hallgató dokumentum a nukleáris fegyverek használatának alapjait rögzíti. Eszerint Oroszország csak végső esetben, szuverenitása védelmében nyúlhatna nukleáris válaszlépésekhez.

Moszkva azonban úgy ítélte meg, hogy a közelmúlt geopolitikai változásai, felmerülő katonai fenyegetései indokolttá teszik a doktrína felülvizsgálatát

- írják. A nukleáris elrettentéssel foglalkozó Orosz Biztonsági Tanács ülésén Vlagyimir Putyin ismertette a módosított dokumentum főbb irányelveit. Az új verzió elkészült, de a végső jóváhagyás még várat magára.

Az orosz hírügynökség összeszedte a legfontosabb változásokat a dokumentumban:

• Az új doktrína több országot és katonai szövetséget vesz célba, amelyekre Oroszország nukleáris elrettentési politikája vonatkozik.
• Új katonai fenyegetések kerültek a listára, amelyek esetén Oroszország nukleáris elrettentést alkalmazhat.
• Ha egy nem nukleáris ország támadja meg Oroszországot egy nukleáris hatalom támogatásával, azt közös támadásként fogják kezelni, és nukleáris válaszlépést válthat ki.
• Ha Oroszország megbízható információt kap arról, hogy stratégiai vagy taktikai repülőgépek, cirkálórakéták, drónok vagy hiperszonikus fegyverek tömegesen elindulnak az ország felé, azt nukleáris válaszra okot adó fenyegetésnek tekinthetik.
• Oroszország nukleáris fegyvert is használhat, ha Fehéroroszországot, legfontosabb szövetségesét éri támadás.
• Ha Oroszország szuverenitását hagyományos fegyverekkel fenyegetik, az is indok lehet a nukleáris válaszra.

Ezen kívül az ülésen leszögezték, hogy a nukleáris triád (a nukleáris tengeralattjárók, stratégiai bombázók és interkontinentális ballisztikus rakéták rendszere) továbbra is kulcsfontosságú eszköz Oroszország biztonságának garantálásában és a globális egyensúly fenntartásában.

A jelenlegi orosz nukleáris doktrínát 2020-ban hagyták jóvá egy korábbi, közel 10 éven át érvényben lévő változat helyére.