Infostart.hu
eur:
384.12
usd:
328.64
bux:
121308.37
2026. január 21. szerda Ágnes
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel tartott stockholmi sajtóértekezleten 2023. október 24-én.
Nyitókép: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Jonas Ekstromer

Oroszországi fegyverbevetés: szabad kezet kapnak a NATO-tagállamok

A katonai szervezet vezetője szerint az egyes országok maguk döntenek arról, hogy hogyan állnak nagy hatótávolságú fegyvereik ukrán bevetéséhez orosz területeken.

Az egyes NATO-tagországoknak kell eldönteniük, engedélyezik-e az Ukrajnának átadott nagy hatótávolságú fegyvereik használatát - jelentette ki hétfőn Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára, s egyben üdvözölte az erről szóló vitát.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hónapok óta igyekszik meggyőzni országa szövetségeseit arról, hogy engedélyezzék a nyugati gyártmányú rakéták, köztük, az amerikai ATACMS és a brit Storm Shadows nagy hatótávolságú eszközök bevetését mélységi csapásokhoz Oroszország területe ellen.

Keir Starmer brit miniszterelnök és Joe Biden amerikai elnök pénteken Washingtonban tartott megbeszélést a kérdésben, ugyanakkor nem jelentettek be döntést az ügyben.

"Üdvözlöm e fejleményeket (...), de az egyes szövetségeseknek kell meghozniuk a végső döntéseket" - mondta Stoltenberg az LBC rádiónak. "A szövetségeseknek eltérő a hozzáállásuk e tekintetben" - tette hozzá.

Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban figyelmeztetett, hogy a nyugati nagy hatótávolságú precíziós fegyverek bevetése a NATO-országok közvetlen részvételét jelentené a háborúban.

Az esetleges orosz megtorlásra vonatkozó kérdésre válaszolva Stoltenberg úgy fogalmazott: "nincsenek kockázatmentes lehetőségek egy háborúban".

"Továbbra is úgy vélem, a legnagyobb kockázata számunkra, Nagy-Britannia és a NATO számára az lenne, ha Putyin nyerne Ukrajnában" - hangoztatta.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.01.22. csütörtök, 18:00
Palkovics László
mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Trump újra megszólalt Grönlandról, ugrottak a piacok

Trump újra megszólalt Grönlandról, ugrottak a piacok

Alaposan elromlott a hangulat a világ tőzsdéin, tegnap az amerikai piacok október óta nem látott esést szenvedtek el, miután Donald Trump még a hétvégén vámokkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek ellenzik, hogy az USA megszerezze Grönlandot. Európai vezetők elfogadhatatlannak nevezték az elnök fenyegetéseit, és válaszlépéseket ígértek. Donald Trump ma a Davosi Világgazdasági Fórumon beszélt, és kijelentette, hogy nem fog erőszakot alkalmazni Grönland megszerzésére, este pedig már bejelentette, hogy sikerült megállapodást kötnie. Az elnök kijelentései enyhítették a nyomást a lejtmenetben lévő európai tőzsdéken, majd Amerikában hozzájárultak ahhoz, hogy pluszban zárjanak a vezető részvényindexek. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×