Infostart.hu
eur:
387.79
usd:
334.4
bux:
125386.11
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel tartott stockholmi sajtóértekezleten 2023. október 24-én.
Nyitókép: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Jonas Ekstromer

Oroszországi fegyverbevetés: szabad kezet kapnak a NATO-tagállamok

A katonai szervezet vezetője szerint az egyes országok maguk döntenek arról, hogy hogyan állnak nagy hatótávolságú fegyvereik ukrán bevetéséhez orosz területeken.

Az egyes NATO-tagországoknak kell eldönteniük, engedélyezik-e az Ukrajnának átadott nagy hatótávolságú fegyvereik használatát - jelentette ki hétfőn Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára, s egyben üdvözölte az erről szóló vitát.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hónapok óta igyekszik meggyőzni országa szövetségeseit arról, hogy engedélyezzék a nyugati gyártmányú rakéták, köztük, az amerikai ATACMS és a brit Storm Shadows nagy hatótávolságú eszközök bevetését mélységi csapásokhoz Oroszország területe ellen.

Keir Starmer brit miniszterelnök és Joe Biden amerikai elnök pénteken Washingtonban tartott megbeszélést a kérdésben, ugyanakkor nem jelentettek be döntést az ügyben.

"Üdvözlöm e fejleményeket (...), de az egyes szövetségeseknek kell meghozniuk a végső döntéseket" - mondta Stoltenberg az LBC rádiónak. "A szövetségeseknek eltérő a hozzáállásuk e tekintetben" - tette hozzá.

Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban figyelmeztetett, hogy a nyugati nagy hatótávolságú precíziós fegyverek bevetése a NATO-országok közvetlen részvételét jelentené a háborúban.

Az esetleges orosz megtorlásra vonatkozó kérdésre válaszolva Stoltenberg úgy fogalmazott: "nincsenek kockázatmentes lehetőségek egy háborúban".

"Továbbra is úgy vélem, a legnagyobb kockázata számunkra, Nagy-Britannia és a NATO számára az lenne, ha Putyin nyerne Ukrajnában" - hangoztatta.

Címlapról ajánljuk
Energiaexport-tilalom lép érvénybe
Ingyenes marad az agrárium öntözővize, 154 ezer forint lesz pontosan a tanárok extra juttatása, a szakképzésnek is jut. 250 ezer tonna kőolajat szabadított fel a kormány. Íme, Gulyás Gergely és Vitályos Eszter friss bejelentései.
A közel-keleti háború a forintot is hullámvasútra ültette

A közel-keleti háború a forintot is hullámvasútra ültette

Csütörtökön is a közel-keleti háború által okozott pánik az úr a devizapiacokon, azaz folytatódik a dollár erősödése és a régiós devizák gyengülése. Mindez a piaci válságok idején megnövekedett likviditásigénnyel van összefüggésben, amely globális menedékdeviza szerepe miatt dollárvásárlásra kényszeríti a befektetőket. A pozíciózárások mellett azonban a befektetők már azt latolgatják, hogy mekkora esély van egy 2022-ben látott energiaválság megismétlődésére, illetve mely országok lennének egy ilyen krízishelyzet nyertesei és vesztesei. A forint a mai nap is gyengülő pályán van, a tegnapi korrekció után ma ismét emelkedni kezdett az euró és a dollár árfolyama.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×