Infostart.hu
eur:
385.79
usd:
331.48
bux:
120741.66
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel tartott stockholmi sajtóértekezleten 2023. október 24-én.
Nyitókép: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Jonas Ekstromer

Oroszországi fegyverbevetés: szabad kezet kapnak a NATO-tagállamok

A katonai szervezet vezetője szerint az egyes országok maguk döntenek arról, hogy hogyan állnak nagy hatótávolságú fegyvereik ukrán bevetéséhez orosz területeken.

Az egyes NATO-tagországoknak kell eldönteniük, engedélyezik-e az Ukrajnának átadott nagy hatótávolságú fegyvereik használatát - jelentette ki hétfőn Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára, s egyben üdvözölte az erről szóló vitát.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hónapok óta igyekszik meggyőzni országa szövetségeseit arról, hogy engedélyezzék a nyugati gyártmányú rakéták, köztük, az amerikai ATACMS és a brit Storm Shadows nagy hatótávolságú eszközök bevetését mélységi csapásokhoz Oroszország területe ellen.

Keir Starmer brit miniszterelnök és Joe Biden amerikai elnök pénteken Washingtonban tartott megbeszélést a kérdésben, ugyanakkor nem jelentettek be döntést az ügyben.

"Üdvözlöm e fejleményeket (...), de az egyes szövetségeseknek kell meghozniuk a végső döntéseket" - mondta Stoltenberg az LBC rádiónak. "A szövetségeseknek eltérő a hozzáállásuk e tekintetben" - tette hozzá.

Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban figyelmeztetett, hogy a nyugati nagy hatótávolságú precíziós fegyverek bevetése a NATO-országok közvetlen részvételét jelentené a háborúban.

Az esetleges orosz megtorlásra vonatkozó kérdésre válaszolva Stoltenberg úgy fogalmazott: "nincsenek kockázatmentes lehetőségek egy háborúban".

"Továbbra is úgy vélem, a legnagyobb kockázata számunkra, Nagy-Britannia és a NATO számára az lenne, ha Putyin nyerne Ukrajnában" - hangoztatta.

Címlapról ajánljuk
Nemzeti Petíciót indít a kormány
Kormányinfó percről percre

Nemzeti Petíciót indít a kormány

A magyar állam jogsegéllyel is azok mellett áll, akik származásuk miatt jogsérelmet szenvednek el a Benes-dekrétumok miatt. Fontos információk érkeztek a Nemzeti Petícióról, a V4-ektől érkező támogatásról, a Mercosur-megállapodás következményeiről. Tartson velünk!

A dánok és grönlandiak elkerülték a „Zelenszkij-pillanatot”

Ahogy várható volt, nem sikerült közelíteni az álláspontokat Grönland, Dánia és az Egyesült Államok között a sziget jövőjéről szóló, radikális amerikai igények kérdésében. A dán külügyek vezetője közölte: „alapvető ellentét” van a felek között, miközben a NATO fokozza katonai jelenlétét a térségben.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×