Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel tartott stockholmi sajtóértekezleten 2023. október 24-én.
Nyitókép: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Jonas Ekstromer

Oroszországi fegyverbevetés: szabad kezet kapnak a NATO-tagállamok

A katonai szervezet vezetője szerint az egyes országok maguk döntenek arról, hogy hogyan állnak nagy hatótávolságú fegyvereik ukrán bevetéséhez orosz területeken.

Az egyes NATO-tagországoknak kell eldönteniük, engedélyezik-e az Ukrajnának átadott nagy hatótávolságú fegyvereik használatát - jelentette ki hétfőn Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára, s egyben üdvözölte az erről szóló vitát.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hónapok óta igyekszik meggyőzni országa szövetségeseit arról, hogy engedélyezzék a nyugati gyártmányú rakéták, köztük, az amerikai ATACMS és a brit Storm Shadows nagy hatótávolságú eszközök bevetését mélységi csapásokhoz Oroszország területe ellen.

Keir Starmer brit miniszterelnök és Joe Biden amerikai elnök pénteken Washingtonban tartott megbeszélést a kérdésben, ugyanakkor nem jelentettek be döntést az ügyben.

"Üdvözlöm e fejleményeket (...), de az egyes szövetségeseknek kell meghozniuk a végső döntéseket" - mondta Stoltenberg az LBC rádiónak. "A szövetségeseknek eltérő a hozzáállásuk e tekintetben" - tette hozzá.

Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban figyelmeztetett, hogy a nyugati nagy hatótávolságú precíziós fegyverek bevetése a NATO-országok közvetlen részvételét jelentené a háborúban.

Az esetleges orosz megtorlásra vonatkozó kérdésre válaszolva Stoltenberg úgy fogalmazott: "nincsenek kockázatmentes lehetőségek egy háborúban".

"Továbbra is úgy vélem, a legnagyobb kockázata számunkra, Nagy-Britannia és a NATO számára az lenne, ha Putyin nyerne Ukrajnában" - hangoztatta.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

A Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlések közül a legnagyobbra került sor Szegeden szombaton, a Lázár János országjárásának szegedi programjával összekötött eseményen felszólalt a kormányfő is. Arról beszélt, hogy 2026 az utolsó választás az európai háború előtt, a szankciók és a háború 20 milliárd eurót vett el Magyarországtól, a javító-nevelő intézetek most nem jól működnek, a büntetés-végrehajtás alá kell rendelni őket.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×