Marsai Viktor elmondta, hogy az afrikai kontinens közepén végighúzódó úgynevezett Száhel-övezetben kialakult válságnak két fő oka is van: a klímaváltozás és a dzsihadista csoportok megjelenése. Utóbbiak azt a hatalmi vákuumot használták ki, amely a francia és részben az amerikai csapatok távozása után alakult ki, mivel Oroszország – Moszkva korábbi ígéreteivel ellentétben – nem volt képes garantálni a térség biztonságát. Ennek tudható be a dzsihadista csoportok térnyerése, amelyek Malitól egészen Csádig fenyegetik a biztonságot.

A Migrációkutató Intézet vezérigazgatója ennek tulajdonította azt is, hogy számos országot puccshullámok rázták meg, ami tovább rontotta az ott élők amúgy sem túl irigylésreméltó helyzetét. "A biztonsági helyzet romlott, a terrortámadások száma növekedett, aminek következtében, például a Mali–Burkina Faso–Niger konfliktusgócban, jelenleg a belső, illetve a külső menekültek száma már meghaladta a 3,5 millió főt" – tette hozzá Marsai Viktor.

Bár a menekülők többsége a térségben maradt, a Migrációkutató Intézet elemzéséből az is kitűnik, hogy a hazájukat elhagyók kisebb csoportjai már megjelentek a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken, illetve a dél-európai térségben. A menekültáradatot egyelőre azért nehéz feltartóztatni, mert azoknak az országoknak egy része, amelyek ezt megtehetnék, egymással vetélkednek a közép-afrikai befolyás megszerzéséért.

Marsai Viktor példaként említett az afrikai kontinens legbrutálisabb konfliktusát, a szudáni polgárháborút, amelynek már rég véget lehetett volna vetni, ha az egymással viaskodó csoportok nem kapnának külföldről támogatást. Ugyanakkor látni pozitív kezdeményezéseket is – tette hozzá a szakértő. Spanyolország már jelezte, hogy szívesen adna segítséget a térség stabilitásának megteremtéséhez. Pedro Sánchez miniszterelnök végiglátogatta a három nyugat-afrikai országot, és felajánlotta Madrid támogatását a terrorellenes küzdelemhez, valamint az illegális migráció csökkentése érdekében. Emellett Marsai Viktor szerint égető szükség lenne befektetésekre is, hogy új munkahelyeket lehessen teremteni és a nyersanyagtermelésről egyre inkább át tudjanak állni kész- vagy félkész termékek előállítására. Ebben Európa kulcsszerepet játszhatna – tette hozzá a Migrációkutató Intézet vezetője.

A válság másik fő oka a klímaváltozás, a globális felmelegedés különösen nagy mértékben sújtotta a Száhel-övezet országait, mert a világátlagnál nagyobb mértékben emelkedett az átlaghőmérséklet, ami több helyen is katasztrofális következményekkel járt. "Viszont azt is látjuk, hogy azok az országok, ahol a politikai elit összetart, ahol nem engednek az etnikai alapú szembenállásnak, ahol közösen tudnak fellépni a dzsihadisták ellen, ott van esély a klímaváltozás elleni sikeres küzdelemre is. Erre a legjobb példa Szenegál" – hangoztatta a szakértő, mert az ottani vezetés olyan kezdeményezéseket tett, mint a sivatag terjedését megakadályozó Zöld Fal nevű erdőtelepítési program, vagy az ország mezőgazdaságának, főleg az öntözési rendszereinek korszerűsítése.

Ellenben olyan térségekben, ahol folyamatos puccshullámok vannak, ahol politikai instabilitás van, és ahol a dzsihadisták ellenőrzik az ország területének a felét, ott nincs lehetőség modernizációra, a korszerűbb technológiákra való áttérésre. "Egyrészt nincsenek külső partnerek, másrészt nincs pénz és stabilitás, ami ehhez elengedhetetlen lenne" – jegyezte meg Marsai Viktor.