Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor

Olaf Scholz fenyegetve érzi Németországot Oroszorszországtól, ezért most már magának gyárt fegyvert

A kancellár az új IRIS-T légvédemi rakéták hadrendbe állításakor azzal vádolta Valgyimir Putyint, hogy megszegte a fegyverzetkorlozási megállapodásokat.

Az első Iris-T rendszert a Hamburg közeli Todendorfban, szerdán állították hadrendbe - számolt be a a The Defence Post. Az eseményen Olaf Sholcz kancellár arról beszélt, hogy Oroszország évek óta gyorsított ütemben fegyverkezik, és főleg a rakéták, illetve a cirkáló-rakéták számát növeli.

Ezek közül jónáhányat a Kalinyingrádi exklávé területére telepítettek az oroszok, ami alig 530 kilométerre található Berlintől. Valgyimir Putyin ezzel megszegte a fegyverzetkorltzási megállapodásokat - hangoztatta a kancellár. Olaf Sholcz úgy fogalmazott:

"Bűnös hanyagság lenne, ha ezt válasz nélkül hagynánk"

Azt is mondta, hogy az új Iris-T üteg a közös európai légvédelmi rendszer része. (A Sky Shield Initiative elnevezésű, 2022-ben indított programhoz eddig már 22 állam, köztük Magyarország is csatlakozott.) A Bundeswehr hat Iris-T SLM rendszert rendelt, 950 millió euróért a Diehl Defence vállalattól, amelyeket 2027 májusáig kell leszállítani. Ez a légvédelmi rendszer az egyik legkorszerűbb és eddig csak az ukrán hadsereg használta. Berlin, mint Kijev a második legnagyobb támogatója, már négy Iris-T SLM rendszert szállított Ukrajnának, és további nyolcat ígért.

Az Ukrajnába küldött Iris-T rendszerek teherautóra szerelt kilővőállásairól 40 kilométer távolságban lévő légi célok ellen is lehet rakétákat indítani. A német kancellár Todendorfban azt mondta:„Ukrajnában az Iris-T eddig több mint 250 rakétát, drónt és cirkálórakétát lőtt le, ezzel számtalan életet megmentve”. Ugyanakkor Olaf Scholz azt is sürgette: Európa ne csak a védelmi rendszereit fejlessze, hanem növelje a precíziós rakétáinak számát is,

„hogy Oroszországhoz képest ezen a stratégiailag fontos területen se maradjon veszélyes szakadék."

A kancellár hangsúlyozta: "A legfőbb feladatunk az, hogy biztosítsuk a békét és megakadályozzuk a háborút. Nyilvánvalóvá kell tennünk, hogy minden ellenünk irányuló fegyveres aggresszió súlyos következményekkel járna a támadóra is."

Júliusban Washington és Berlin bejelentette, hogy 2026-ban megkezdik a nagy hatótávolságú amerikai rakéták, köztük a Tomahawk cirkálórakéták németországi telepítését.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×