Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Nyitókép: Pixabay

Minden ötödik gyerek kiemelten megszenvedi a szélsőségesen meleg időjárást

Különösen nehéz a Maliban, Nigerben, Szenegálban és Szudánban élők helyzete.

A világon minden ötödik gyermeknek ma kétszer annyi szélsőségesen meleg napot kell elszenvednie, mint 60 évvel ezelőtt - derül ki abból a jelentésből, amelyet az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF tett közzé helyi idő szerint kedden New Yorkban.

A szervezet szakértői emlékeztettek arra, hogy 2023 volt minden idők legmelegebb éve, és idén ez a rekord is megdőlhet.

Számításaik szerint a hőség okozta nehézségek világszerte mintegy félmilliárd gyermeket érintenek, a legtöbbet Afrikában, de például az Egyesült Államokban is 36 milliót. A fekete kontinens nyugati és középső részén 123 millió kiskorút sújt ez a probléma - arányuk ott megközelíti a 40 százalékot -, és különösen nehéz a Maliban, Nigerben, Szenegálban és Szudánban élők helyzete, ahol az évi 200-at is megközelíti vagy meg is haladja azoknak a napoknak a száma, amelyeken a hőmérséklet eléri a 35 Celsius-fokot.

Az UNICEF illetékesei arra figyelmeztettek, hogy a gyermekek szervezete jóval kevésbé alkalmazkodó a hőség szempontjából, mint a felnőtteké. A szélsőséges meleg ráadásul az oktatást is érinti: csak az idei első hónapokban legalább 80 millió gyermeknek maradtak el tanítási napjai ilyen okokból.

A világszervezet a legsérülékenyebb szervezettel rendelkező rétegek kiemelt védelmére szólított fel "az akár potenciálisan halálos" időjárási szélsőségekkel szemben.

Catherine Russell, a gyermekalap főigazgatója pedig a témához kapcsolódva kiemelte annak fontosságát, hogy az általános felmelegedés mérséklésére kidolgozott párizsi egyezmény aláírói tegyenek további lépéseket az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése érdekében.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×