eur:
406.5
usd:
376.89
bux:
76600.22
2024. november 8. péntek Zsombor
March 29, 2011 - The guided missile destroyer USS Barry (DDG-52) launches a Tomahawk cruise missile from the Mediterranean Sea in support of Operation Odyssey Dawn.
Nyitókép: Getty Images/Stocktrek Images

Tálas Péter: ismét érzékelhetők hidegháborús jelenségek Oroszország és a NATO között

Az Egyesült Államok és a NATO elrettentési stratégiájának a része lehet, hogy Washington 2026-tól a hidegháború óta először ismét olyan fegyverrendszereket telepíthet Németországba, amelyek elérhetik Oroszország területét – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.

Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap az orosz haditengerészet napja alkalmából, Szentpéterváron tartott beszédében arra figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy ha Washington 2026-tól nagy hatótávolságú rakétákat telepít Németországba, akkor Oroszország hasonló rakétákat fog a Nyugattól lőtávolságban állomásoztatni. Az orosz államfő közölte: az amerikaiak tervezett lépésükkel a hidegháborúhoz hasonló rakétaválság kirobbantását kockáztatják.

Tálas Péter azt mondta az InfoRádióban, hogy Vlagyimir Putyin beszéde az orosz stratégiai kommunikáció része, amelynek célja a németországi rakétatelepítések megakadályozása vagy lassítása. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa szerint az orosz elnök egyoldalú amerikai lépésnek akarja feltüntetni a kezdeményezést.

A szakértő emlékeztetett, hogy Oroszország tavaly atomfegyvereket telepített Fehéroroszországba, és hasonló rakétáik vannak a kalinyingrádi körzetben, a Krímben, valamint az Ukrajna körüli háborús övezetben is.

Az Egyesült Államok 2019-ben lépett ki abból az 1987-ben kötött megállapodásból, amely megtiltotta a közepes hatótávolságú földi fegyverek telepítését és bevetését. Tálas Péter közölte: Washington a következő években olyan SM–6 rakétákat, Tomahawk cirkálórakétákat és fejlesztés alatt álló hiperszonikus fegyvereket telepíthet németországi területekre, melyeknek

a hatótávolsága lényegesen nagyobb a jelenleg Európa-szerte rendelkezésre álló fegyverekénél.

A szakértő úgy véli, ez a lépés az Egyesült Államok és a NATO elrettentési stratégiájának a része, aminek elsősorban az a célja, hogy megakadályozza Oroszországot abban, hogy adott esetben a védelmi szövetség európai tagállamait fenyegető magatartást tanúsítson.

Az egyetemi docense arról is beszélt, hogy „ma már bizonyos hidegháborús jelenségek” jellemzik Oroszország és a NATO viszonyát. Mint fogalmazott, ez annak a következménye, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Tálas Péter szerint valószínűleg nem érte meglepetésként Vlagyimir Putyint az amerikaiak mostani kezdeményezése. Az is elképzelhető, hogy a németországi telepítéssel elsősorban

azt akarják elérni az amerikaiak, hogy az orosz vezetés üljön le tárgyalni, ennek azonban a szakértő szerint csekély a valószínűsége.

Tálas Péter szerint a nyolcvanas években két katonai szövetség állt szemben egymással. Ma nincs ilyen felosztás, Oroszország „viselkedik agresszíven”, ezzel szemben a NATO nem fenyegeti sem Oroszország, sem a putyini rendszer létét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Európai Tanács-elnök Budapesten: sikerült egyetértésre jutnunk abban, mit akarunk együtt tenni a versenyképességért

Az EU-csúcstalálkozóra érkező Charles Michel újságírók előtt hangsúlyozta: az unió versenyképességének erősítését célzó Draghi-jelentés kiváló alapot jelent a témában, az abban foglalt ajánlások világosak és egyértelműek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.08. péntek, 18:00
Stumpf István
egyetemi tanár, korábbi alkotmánybíró és kancelláriaminiszter, az NKE John Lukács Intézet Amerika Kutatóintézetének emeritus kutatója
Menetelés után szusszannak a tőzsdék

Menetelés után szusszannak a tőzsdék

Mozgalmas napokon vannak túl a tőzsdék, az elnökválasztás után emelkedett a piac, majd tegnap még egy Fed-kamatdöntés is érkezett, amelyen a várakozásoknak megfelelően 25 bázispontot vágott az amerikai jegybank. Eközben itthon is pörögnek az események, az OTP és a Mol is közzétette hajnalban a negyedéves számait. A bank gyakorlatilag minden fontosabb soron jobb negyedéves eredményeket szállított, mint amire az elemzők számítottak, a bevétel 4, a profit 10 százalékkal lett magasabb a vártnál. A Molnak ezzel szemben inkább csökkenést könyvelt el a fontosabb sorokon, és adózott eredménye mintegy 6,5 százalékkal múlta alul a várakozásokat. A két vállalat részvényárfolyama csak mérsékelt elmozdulásokkal reagált a jelentésekre - az OTP emelkedik, míg a Mol esik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×