Infostart.hu
eur:
385.26
usd:
331.92
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
March 29, 2011 - The guided missile destroyer USS Barry (DDG-52) launches a Tomahawk cruise missile from the Mediterranean Sea in support of Operation Odyssey Dawn.
Nyitókép: Getty Images/Stocktrek Images

Tálas Péter: ismét érzékelhetők hidegháborús jelenségek Oroszország és a NATO között

Az Egyesült Államok és a NATO elrettentési stratégiájának a része lehet, hogy Washington 2026-tól a hidegháború óta először ismét olyan fegyverrendszereket telepíthet Németországba, amelyek elérhetik Oroszország területét – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.

Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap az orosz haditengerészet napja alkalmából, Szentpéterváron tartott beszédében arra figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy ha Washington 2026-tól nagy hatótávolságú rakétákat telepít Németországba, akkor Oroszország hasonló rakétákat fog a Nyugattól lőtávolságban állomásoztatni. Az orosz államfő közölte: az amerikaiak tervezett lépésükkel a hidegháborúhoz hasonló rakétaválság kirobbantását kockáztatják.

Tálas Péter azt mondta az InfoRádióban, hogy Vlagyimir Putyin beszéde az orosz stratégiai kommunikáció része, amelynek célja a németországi rakétatelepítések megakadályozása vagy lassítása. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa szerint az orosz elnök egyoldalú amerikai lépésnek akarja feltüntetni a kezdeményezést.

A szakértő emlékeztetett, hogy Oroszország tavaly atomfegyvereket telepített Fehéroroszországba, és hasonló rakétáik vannak a kalinyingrádi körzetben, a Krímben, valamint az Ukrajna körüli háborús övezetben is.

Az Egyesült Államok 2019-ben lépett ki abból az 1987-ben kötött megállapodásból, amely megtiltotta a közepes hatótávolságú földi fegyverek telepítését és bevetését. Tálas Péter közölte: Washington a következő években olyan SM–6 rakétákat, Tomahawk cirkálórakétákat és fejlesztés alatt álló hiperszonikus fegyvereket telepíthet németországi területekre, melyeknek

a hatótávolsága lényegesen nagyobb a jelenleg Európa-szerte rendelkezésre álló fegyverekénél.

A szakértő úgy véli, ez a lépés az Egyesült Államok és a NATO elrettentési stratégiájának a része, aminek elsősorban az a célja, hogy megakadályozza Oroszországot abban, hogy adott esetben a védelmi szövetség európai tagállamait fenyegető magatartást tanúsítson.

Az egyetemi docense arról is beszélt, hogy „ma már bizonyos hidegháborús jelenségek” jellemzik Oroszország és a NATO viszonyát. Mint fogalmazott, ez annak a következménye, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Tálas Péter szerint valószínűleg nem érte meglepetésként Vlagyimir Putyint az amerikaiak mostani kezdeményezése. Az is elképzelhető, hogy a németországi telepítéssel elsősorban

azt akarják elérni az amerikaiak, hogy az orosz vezetés üljön le tárgyalni, ennek azonban a szakértő szerint csekély a valószínűsége.

Tálas Péter szerint a nyolcvanas években két katonai szövetség állt szemben egymással. Ma nincs ilyen felosztás, Oroszország „viselkedik agresszíven”, ezzel szemben a NATO nem fenyegeti sem Oroszország, sem a putyini rendszer létét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×