Infostart.hu
eur:
353.89
usd:
309.94
bux:
142773.36
2026. július 6. hétfő Csaba
March 29, 2011 - The guided missile destroyer USS Barry (DDG-52) launches a Tomahawk cruise missile from the Mediterranean Sea in support of Operation Odyssey Dawn.
Nyitókép: Getty Images/Stocktrek Images

Tálas Péter: ismét érzékelhetők hidegháborús jelenségek Oroszország és a NATO között

Az Egyesült Államok és a NATO elrettentési stratégiájának a része lehet, hogy Washington 2026-tól a hidegháború óta először ismét olyan fegyverrendszereket telepíthet Németországba, amelyek elérhetik Oroszország területét – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.

Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap az orosz haditengerészet napja alkalmából, Szentpéterváron tartott beszédében arra figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy ha Washington 2026-tól nagy hatótávolságú rakétákat telepít Németországba, akkor Oroszország hasonló rakétákat fog a Nyugattól lőtávolságban állomásoztatni. Az orosz államfő közölte: az amerikaiak tervezett lépésükkel a hidegháborúhoz hasonló rakétaválság kirobbantását kockáztatják.

Tálas Péter azt mondta az InfoRádióban, hogy Vlagyimir Putyin beszéde az orosz stratégiai kommunikáció része, amelynek célja a németországi rakétatelepítések megakadályozása vagy lassítása. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa szerint az orosz elnök egyoldalú amerikai lépésnek akarja feltüntetni a kezdeményezést.

A szakértő emlékeztetett, hogy Oroszország tavaly atomfegyvereket telepített Fehéroroszországba, és hasonló rakétáik vannak a kalinyingrádi körzetben, a Krímben, valamint az Ukrajna körüli háborús övezetben is.

Az Egyesült Államok 2019-ben lépett ki abból az 1987-ben kötött megállapodásból, amely megtiltotta a közepes hatótávolságú földi fegyverek telepítését és bevetését. Tálas Péter közölte: Washington a következő években olyan SM–6 rakétákat, Tomahawk cirkálórakétákat és fejlesztés alatt álló hiperszonikus fegyvereket telepíthet németországi területekre, melyeknek

a hatótávolsága lényegesen nagyobb a jelenleg Európa-szerte rendelkezésre álló fegyverekénél.

A szakértő úgy véli, ez a lépés az Egyesült Államok és a NATO elrettentési stratégiájának a része, aminek elsősorban az a célja, hogy megakadályozza Oroszországot abban, hogy adott esetben a védelmi szövetség európai tagállamait fenyegető magatartást tanúsítson.

Az egyetemi docense arról is beszélt, hogy „ma már bizonyos hidegháborús jelenségek” jellemzik Oroszország és a NATO viszonyát. Mint fogalmazott, ez annak a következménye, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Tálas Péter szerint valószínűleg nem érte meglepetésként Vlagyimir Putyint az amerikaiak mostani kezdeményezése. Az is elképzelhető, hogy a németországi telepítéssel elsősorban

azt akarják elérni az amerikaiak, hogy az orosz vezetés üljön le tárgyalni, ennek azonban a szakértő szerint csekély a valószínűsége.

Tálas Péter szerint a nyolcvanas években két katonai szövetség állt szemben egymással. Ma nincs ilyen felosztás, Oroszország „viselkedik agresszíven”, ezzel szemben a NATO nem fenyegeti sem Oroszország, sem a putyini rendszer létét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
38 település került kritikus helyzetbe: alig bírta a vízhálózat a hőséget

38 település került kritikus helyzetbe: alig bírta a vízhálózat a hőséget

Az elmúlt évek legnagyobb vízigényét kellett kezelnie a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt.-nek a múlt héten tapasztalt rendkívüli hőségben. A legjelentősebb problémák Szadán és Solymáron jelentkeztek. A cég vezérigazgatója az InfoRádióban elmondta, az elmúlt években több szükséges hálózatfejlesztés és kapacitásbővítő beruházás is elmaradt.

Vitézy Dávid öt hazugsággal vádolta a volt kormányt – itt vannak a reakciók

Az építési és beruházási miniszter az uniós források hazahozataláról beszélt az Országgyűlés hétfői ülésén, napirend előtt, erre válaszoltak a pártok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Megszólalt a szerb miniszter a NIS-ről: az amerikai engedélyhosszabbítás új esélyt adhat a tárgyalások lezárására

Megszólalt a szerb miniszter a NIS-ről: az amerikai engedélyhosszabbítás új esélyt adhat a tárgyalások lezárására

Az amerikai kormányzat legutóbbi döntése, amellyel július 31-ig meghosszabbította a Szerbiai Kőolajipari Vállalat működési engedélyét, valamint a Mol és az orosz többségi tulajdonos Gazpromnyeft közötti tárgyalásokhoz szükséges engedélyeket, pozitív jelzésnek tekinthető, és lehetőséget teremt arra, hogy lezáruljanak az orosz részesedés értékesítéséről folyó egyeztetések - jelentette ki hétfőn Dubravka Djedovic Handanovic szerb bányászati és energiaügyi miniszter.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×