Infostart.hu
eur:
355.08
usd:
304.95
bux:
131078.27
2026. május 27. szerda Hella
Amerikai nagy hatótávolságú hiperszonikus fegyver (LRHW). Forrás: Wikipédia
Nyitókép: Forrás: Wikipédia

Német külügyminiszter: szükség van az amerikai elrettentő fegyverek németországi telepítésére

Annalena Baerbock német külügyminiszter vasárnap támogatásáról biztosította azt a tervet, hogy a NATO orosz agresszióval szembeni elrettentő erejének fokozása érdekében az Egyesült Államok nagy hatótávolságú rakétákat telepítsen Németországba.

Vlagyimir Putyin orosz elnök "folyamatosan bővítette azt a fegyverarzenált, amellyel a szabadságunkat fenyegeti Európában, ez ellen pedig meg kell védenünk magunkat és a Balti-tenger térségben lévő partnereinket, mégpedig fokozott elrettentéssel és további nagy hatótávolságú fegyverekkel" - fogalmazott Baerbock a Funke Media Groupnak nyilatkozva.

A hárompárti kormánykoalícióban korábban vita alakult ki a nukleáris fegyverek németországi telepítéséről szóló tervekről. Rolf Mützenich, a szociáldemokrata párt (SPD) parlamenti frakcióvezetője a katonai eszkaláció veszélyére, illetve a nukleáris fegyverek által jelentett kockázatokra hívta fel a kabinet figyelmét. Noha elismerte, hogy szükség van a német védelmi képességek javítására, szerinte a NATO már rendelkezik átfogó elrettentő képességekkel. A politikus egyúttal kifogásolta azt is, hogy a tervek szerint egyedül Németországba telepítenének elrettentő fegyvereket.

Az Egyesült Államok a hidegháború ideje óta először akar ismét olyan fegyverrendszereket telepíteni Németországba, amelyek elérhetik Oroszország területét. Minderről Berlin és Washington a július 9-11-i washingtoni NATO-csúcstalálkozón állapodott meg. A tervek szerint 2026-tól Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépeket, illetve SM-6 légvédelmi rakétarendszereket és új fejlesztésű hiperszonikus fegyvereket telepít az Egyesült Államok NATO-szövetségesei védelmére.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
A Tisza-párt majdhogynem példátlan lépésre szánta el magát - Hatalmas hullámokat vet a Lex Orbán

A Tisza-párt majdhogynem példátlan lépésre szánta el magát - Hatalmas hullámokat vet a Lex Orbán

Melléthei-Barna Márton, a Tisza egykori igazságügyi miniszter-jelöltje, valamint Hantosi István 2026.május 20-án nyújtotta be a tizenhatodik Alaptörvény-módosításra vonatkozó javaslatát, amely 8 évben korlátozná a magyar kormányfői tisztség betöltését. Ez alapvetően majdhogynem példátlannak minősül a parlamentáris demokráciákban, de ha kitágítjuk a vizsgálati kört és a politikai hatalomgyakorlás mikéntjét is számba vesszük, akkor látható: a megoldás korántsem minősül újdonságnak. Ráadásul, a "kancellárdemokrácia"-ként jellemezhető magyar politikai rendszer esetében a miniszterelnök politikai felhatalmazása és mozgástere a gyakorlatban is közelebb áll egy erős elnöki hatalomhoz, amely indokoltá teheti az intézményi korlátokról szóló vitákat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×