Az Észak-atlanti Tanács úgy határozott, hogy Mark Ruttét nevezi ki a NATO következő főtitkárának. A leköszönő holland miniszterelnök október 1-től tölti be főtitkári tisztségét, amikor Jens Stoltenberg mandátuma a szövetség élén eltöltött tíz év után lejár. Mark Rutte lesz az észak-atlanti szövetség 14. főtitkára. Kinevezését a tagállamok vezetői is megerősítik a július 9. és 11. közötti NATO-csúcstalálkozón Washingtonban.

Mark Rutte mind a 32 szövetséges támogatását megszerezte, igencsak eredményesnek mondható a főtitkári kampánya Tálas Péter szerint. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének egyetemi docense megjegyezte, az idő közben visszalépett román jelöltnek, Klaus Johannis exállamfőnek a voksok kisebbségét sem sikerült maga mellett tudnia, így viszont kialakulhatott a konszenzus Mark Rutte mellett, aki egyébként is konszenzusra törekvő, azt megteremteni képes politikus hírében áll, rekord ideig volt Hollandia miniszterelnöke is; nála hosszabb ideig csak Orbán Viktor volt kormányfő az a NATO-tagállamok között.

"Példamutató elkötelezettséget" mutat Ukrajna támogatásában Oroszország ellen, és határozottan felszólalt Donald Trump egyes, a NATO jövőjével kapcsolatban elbizonytalanító hatású kijelentései miatt is holland miniszterelnökként, amit szintén kiemelt róla Tálas Péter.

"Abban bíznak a tagállamok, hogy olyan kérdésekben is vehemens és konszenzusteremtő lesz, mint például a NATO európai képességeinek a fejlesztése, vagy a Kínával kapcsolatos viszony kialakítása, mert ebben a kérdésben is például a NATO-tagállamok között nagy eltérések vannak" – folytatta.

Hogy mennyire maradna magára Európa, ha ismét Donald Trump nyer az amerikai elnökválasztáson novemberben, arról egyértelműen kijelentette: lehet, hogy az amerikai hadsereg csökkenti a NATO-ban a szerepvállalását, így az európai és kanadai "lábra" jobban kell számítania a szervezetnek, de ezt a legrosszabb forgatókönyvnek tekinti.

"Az Egyesült Államokban vannak olyan nemzeti érdekek, amelyektől nem biztos, hogy eltekinthet Donald Trump, és Oroszország meggyengítése és Ukrajna valamilyen támogatása, úgy tűnik, ilyen.

Más kérdés, hogy most, egy választási kampányban Donald Trumpnak eltérő álláspontot kell bemutatnia, mint Joe Bidené" – tette világossá.

Tálas Péter szerint a NATO legnagyobb kihívása most az, hogy a fejlett világ fenn tudja-e tartani Ukrajna támogatását, be tudja-e építeni a politikájába, vagy "egyedi, különleges eset volt csak".

"Az orosz fenyegetést én bizonyos értelemben második számúnak tekintem. Abszolút egyetértek a magyar vezetéssel abban, hogy

Oroszország nem fogja megtámadni a NATO-t, mert tudja, hogy a NATO az erősebb.

Viszont emellett van egy olyan kihívása Európának, amely a képességeket illeti, itt pedig a főtitkárnak vagy a tagállamoknak olyan elkötelezettnek kell lenniük, ha meg akarják oly módon erősíteni a NATO európai pillérét, hogy ez elrettentse Oroszországot ne csak a NATO elleni fellépéstől, hanem esetleg az ukrajnai háborúhoz hasonló események beindításától is" – hívta fel a figyelmet az InfoRádióban Tálas Péter.