A határozat előzménye, hogy egy szír állampolgár nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtott be Németországban, miután Görögországban menekültként ismerték el. Egy német bíróság megállapította, hogy ezen állampolgárt Görögországban – a menekültek ottani életkörülményei miatt – embertelen vagy megalázó bánásmód komoly veszélye fenyegeti, és ezért nem térhet vissza oda. A német menekültügyi hatóság azonban elutasította a menedékkérelmét, ami miatt az érintett panaszt tett a német bíróságon.
Az illetékes német bíróság iránymutatásért fordult az EU bíróságához, és azt szeretné tudni, hogy ilyen esetben a nemzeti menekültügyi hatóság köteles-e automatikusan elismerni az érintett személy menekültstátuszát, vagy elvégezheti-e kérelem újbóli vizsgálatát.
Az uniós bíróság határozatában kimondta: az uniós jog szerint a tagállamok nem kötelesek automatikusan elismerni a más tagállam által hozott, a menekültjogállást elismerő határozatokat, és elvégezhetik a kérelem újbóli vizsgálatát. A tagállamnak mindazonáltal teljes mértékben figyelembe kell vennie a másik tagállam határozatát, valamint „az e határozatot alátámasztó tényezőket”.
„Ennek érdekében a lehető leghamarabb meg kell kezdenie a menekültstátuszt elsőként elfogadó hatósággal való információcserét. Ha a kérelmező megfelel a menekültstátuszra irányuló kérelem feltételeinek, a hatóságnak el kell ismernie e jogállást, és nem rendelkezik mérlegelési jogkörrel“ – hívta fel a figyelmet az uniós bíróság.
És még…
Kedden az EU-bíróság egy másik ügyben is döntést hozott, amelyben kimondja, hogy egy uniós tagállam nem adhatja ki unión kívüli ország állampolgárát a származási országának, ha egy másik tagállamban menekültként ismerték el.
Ennek az ügynek az érintettje egy emberöléssel gyanúsított, kurd származású török állampolgár, akinek Törökország a kiadatását kérte Németországtól. A szóban forgó személyt korábban menekültként ismerték el Olaszországban azzal az indokkal, hogy a Kurd Munkáspártnak (PKK) nyújtott támogatása miatt a török hatóságok részéről politikai üldöztetés fenyegeti.
A német hatóságok megkeresésére az uniós bíróság azt a választ adta, hogy a menekültjogállás Olaszországban történt elismerésével ellentétes az érintett kiadatása a származási országának, ahonnan elmenekült. Amíg az olasz hatóságok nem vonják vissza e jogállást, a kiadatást meg kell tagadni. Ha pedig visszavonják, még arra is szükség van, hogy a német hatóság maga is arra a következtetésre jusson, hogy az érintett személy (már) nem minősül menekültnek. Ezen túlmenően meg kell győződnie arról, hogy nem áll fenn annak a komoly veszélye, hogy kiadatás esetén az érintettet Törökországban halálbüntetésnek, kínzásnak, más embertelen vagy megalázó bánásmódnak, illetve büntetésnek vetik alá – áll az uniós bíróság határozatában.
