Németországban a május végi mannheimi, egy fiatal rendőr halált követelő iszlamista hátterű merénylet erősítette fel az illegális menekültek kitoloncolását sürgető követeléseket. Az ellenzéki CDU/CSU és az AfD mellé a kormány is felsorakozott, egyetértve azzal, hogy a befogadást szigorítani, a kitoloncolásokat pedig gyorsítani kell. A szociáldemokraták két koalíciós partnere közül a Zöldek Pártja felkarolta ezeket a törekvéseket. Olaf Scholz belügyminiszterét bízta meg azzal, hogy az illegális menekültek visszafogadásáról tárgyaljon azokkal az országokkal is, amelyekkel Németország az elmúlt években nem folytatott semmifajta párbeszédet, így mindenekelőtt Afganisztánnal, ahonnan a legtöbb migráns érkezik az országba.
A legfrissebb értesülések szerint azonban a szabad demokrata Marco Buschmann nem ért egyet ezekkel a törekvésekkel.
"A kitoloncolást mégsem kelleni ennyire felgyorsítani"
– érvelt az igazságügyi miniszter a Rheinische Post című lapnak adott nyilatkozatában. "Nem szabad büntetés nélkül kiutasítani őket" – idézte az újság a minisztert, aki szerint a bűnözőknek a kiszabott büntetés egy részét mindenképp Németországban kellene letölteniük, a kitoloncolásra pedig ezt követően kell sort keríteni. Buschmann szerint egy ilyen "megoldással" a potenciális bűnözőket még inkább el lehetne riasztani a mannheimihez hasonló terrorcselekmények elkövetésétől.
A miniszter úgy vélte, hogy ez nem csak az "alkotmányossági szempontból" fontos. "A bűnözőknek nem szabad arra számítaniuk, hogy egy terrortámadást követően büntetlenül kiutasítják őket" – érvelt a miniszter, utalva arra, hogy hazájukban az elkövetett bűncselekményekért talán még meg is ünnepelhetik őket.
Buschmann szerint a gyors kitoloncolás nem csak az áldozatok és hozzátartozóik számára lenne elfogadhatatlan, egy ilyen lépés akár arra is ösztönözheti az erőszakra készülő iszlamistákat, hogy Németországba jöjjenek, és gyakorlatilag büntetlenül kövessenek el ilyen bűncselekményeket.
"Nem szabad ösztönzőt létrehoznunk az az erőszakba torkolló migrációra"
– érvelt Buschmann, aki szerint a kormánynak mielőbb ki kell dolgoznia az ezzel kapcsolatos jogalkotási folyamatot. Egyelőre sem a kancellár, sem a belügyminiszter nem reagált az igazságügyi miniszter felvetésére.